Park Seonghwa:
Szia!
Wooyoung táncos társa vagyok. Ma sokat mesélt rólad és nagyon szimpatikusnak tűnsz. Mondta, hogy manapság kicsit magányos vagy és lehangolt, ezért gondoltam elhívnálak valahová. Találkozzunk pénteken, a táncstúdió melletti egyetem előtt négykor!Remélem eljössz!
A kis piszok nem tudja tartani a száját. Nem hiszem el, hogy megint ezt csinálta. Na ezzel most mit kezdjek?
Attól még, hogy szingli vagyok, nem kell rögtön összehoznia az egyik haverjával. Tudom, hogy csak segíteni akar, de én is tudok párt találni magamnak, ha akarnék.Yeosang
hallom ma mesélős
kedvedben voltálmit akar tőlem park
seonghwa?Wooyoung
jaj de jó, akkor rád írt
nyílván találkozni,
gondolomamire természetesen
elmészYeosang
miért is?
Wooyoung
nincs semmi okod,
hogy ne menjsőt
végre lehet egy
rendes kapcsolatodYeosang
de woo nem is ismerem
meg az eddigi vakrandik
alapján amiket szerveztél
nekem nem számítok
semmi jóraWooyoung
de ez most más lesz
ő nagyon kedves és
komolyan gondoljaés pasik terén jobb
az ízlésem, higgy nekem,
és menj el!(kérlek)
Yeosang
de pénteken találkoztunk
volna veleteksan az egyik barátját is
hozta volnaWooyoung
lebeszélem vele, hogy
mégse érsz ránem fog haragudni
Yeosang
akkor sem megyek el vele
kezd elegem lenni,
hogy mindig találsz
nekem valakitWooyoung
lééégyszi menjjj
a kedvemért <3
ha ez se jön össze
ígérem leállok és
nem keresek neked
több pasitYeosang
...
aishshhshs
ha megbánom
megnyakallakWooyoung
:D
holnap megyünk
vásárolni- Ahhjjjjjj - sóhajtottam fel "finoman", majd arrébb dobtam a telefonom remélve, hogy az a pad végén lévő táskámon landol. Nem nagyon jött össze.
- Héj ááá normális vagy?? - hallottam egy hangot mellőlem, és mikor megfordultam szembetaláltam magam egy fiatal sráccal, akinek gőzölgött a nadrágja a ráborult forró leves miatt, amit valószínűleg én okoztam a telefonom elhajításával.
- Jesszusom sajnálom nem láttalak - siettem elé egy zsepivel, hogy kicsit felitassam a lábára került folyadékot.
- Atyám te tényleg nem vagy normális! Az az egy kis zsebkendő nem tudja ezt eltüntetni - morgott még mindig a srác - De most komolyan ki az aki csak úgy eldobja a telóját emberekre?!
- Mert az jobb ha valaki egy parkban elkezd forró levest enni egyedül egy padon? - tettem fel én is kérdésem.
- Csak nyugalomban akartam megenni egy finom levest, hogy legalább ne legyen olyan szörnyű a napom, mint alapból lenne. De köszönöm, már nem olyan rossz, hanem rosszabb.
- Figyelj én tényleg sajnálom. Veszek neked egy másik levest, aztán itthagylak vele kettesben, hogy nyugiban elfogyaszthasd.
- Már nem kell. Elment az étvágyam. - ... kezd idegesíteni a csávó - Meg nem is érek rá. Fél óra múlva ott kell lennem valahol - készül összepakolni, de gyorsan utánakapok - Mi van, azt akarod, hogy mégtöbbet késsek?
- Nem, csak ki akarlak engesztelni. Bunkóság lenne hagynom, hogy csak úgy elmenj. Szóval ha már nem kell a levesed, mondd mit akarsz és megkapod.
- ... Hát jól van ha ragaszkodsz hozzá. A levesről nem mondok le. Szóval holnap délután találkozzunk ugyanitt, ugyanekkor és veszel nekem egy másikat. És kérek egy nadrágot is.
- Ez csak egy bódés leves volt, nem értem miért kéne megint találkoznunk.
- Hé, a leves igenis drága volt, és a kedvenc nadrágomat tetted tönkre! Mellesleg azt mondtad megadsz nekem bármit. De mostmár tényleg mennem kell, szóval megfelel?
- Jó akkor majd itt találkozunk - sóhajtatottam fel.
- Amúgy Jongho vagyok.
- Én Yeosang.
- "Nagyon örvendtem". És ajánlom, hogy holnap itt legyél!
YOU ARE READING
𝐅𝐫𝐞𝐚𝐤𝐲 𝐋𝐨𝐯𝐞
Fanfiction¦ 𝐅𝐫𝐞𝐚𝐤𝐲 𝐋𝐨𝐯𝐞 ¦ ⋇ ⋆✦⋆ ⋇ { 𝑠𝑛𝑔𝑠𝑛𝑔 • 𝑗𝑛𝑔𝑠𝑛𝑔 } { 𝒚𝒆𝒐𝒔𝒂𝒏𝒈 𝒑𝒐𝒗 *ੈ✩ (𝒕𝒆𝒙𝒕𝒔) *ੈ✩ 𝒄𝒐𝒎𝒑𝒍𝒆𝒕𝒆𝒅 } {ᴍʏ 1sᴛ 𝑓𝑎𝑛𝑓𝑖𝑐𝑡𝑖𝑜𝑛, ɪ ʜᴏᴘᴇ ʏᴏᴜ'ʟʟ ʟɪᴋᴇ ɪᴛ} ◇Wooyoung ismét próbálja legjobb barátját, Kang Yeosangot belerá...