Shawn vampire

18. rész

| Shawn szemszöge|
Teljesen elvarázsolt ez a lány, ami egyáltalán nem helyes. Nem engedhetem magamhoz közel, mert akkor ő sérülne. Óvatosan lepillantottam rá, majd elmosolyodtam, amikor láttam, hogy ő is engem figyel, mire megtörte a csendet
– Köszönöm, hogy az ebédlőben megvédtél. – mondta kissé hebegve és zavartan, ami nagyon aranyos volt, hogy így elpirult.
– Csak az tettem amit kellett. – mondtam kedvesen, és ekkor éreztem, hogy a szívverése méggyorsabb lett.
– Viszont lenne pár kérdésem az ottani történésekkel. – szólalt meg nagyot nyelve. Nos ettől féltem a legjobban. Hogy magyarázom ki, vagy hogy mondom el úgy, ami nem annyira ferdíti a valóságot.
– És pedig ? – kérdeztem egy féloldalas mosollyal, de zavart, hogy egy hajszál belelóg a szemébe és nem látom azokat a káprázatos szemeket, így óvatosan a füle mögé türtem. Caroline a szemét lesütve a fűszálakkal kezdett játszadozni, miközben kérdéseket tett fel amikre én próbáltam a legéletőbben elmondani, de nem hiszem, hogy elhitte teljesen.
– Ez csak bennem van,  gyors voltam és jók voltak a reflexeim azelőtt is. – közölte egy halk sóhajjal, amit nem értett. A vámpírrá válás előtt is ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeztem, amikor vámpír lettem ezek felerősödtek.
– Mármint mi előtt? – kérdezte a tekintetem fürkészve.
– Erre te kell rágyere, mert én nem mondhatom ki. Nem engedik. De rá fogsz jönni, legmélyen már tudod , csak nem akarod hogy igaz legyen. – húztam kínos mosollyal a számat. De persze mondjam el. Sziaa egy 122 éves vámpír vagyok de ebben semmi extra nincs, csak vérrel táplálkozom, és a te véred a finomabbnak tűnik mint amivel eddig találkoztam, de nefélj téged nem bántanálak soha. Aha ezzel nagyon megnyugtatnám. Síkítva rohanna el.
– De ki nem engedi? – szakította meg a gondolataimat, mire válaszra kinyitottam a szám, és szinte kimondtam hogy az ősiek, de ekkor vérszaga csapta meg az orrom. Gyorsan Caroline felé fordultam, aki sziszegve fogta a kezét.
– Mi történt? – kérdeztem tőle, majd realizáltam, hogy  ha tovább nézem akkor nem fogom tudni  uralni magam, elfogom veszíteni az eszem. Ezért felálltam és Carolinenak hátat fordítottam. Éreztem, hogy a szemfogam látszik, így eltakartam a szám.
– Shawn jól vagy? – kérdeztem aggódva, majd elém lépett , és simogatni kezdte az arcom. Más helyzetben énis viszonoztam volna és nagyon boldog lennék, de igy csak arra tudtam gondolni, hogy a seb vérzik. Aztán észbekaptam, hogy lehet befog fertőzödni, úgyhogy egy pillanat múlva visszajöttem egy elsősegély dobozzal.
– Shawn ha így folytatod a végén azt hiszem megőrültem..