Singularity •Vkook•

18.rész💜

/- Taehyung - szólítottam meg a lila szeműt, aki lassan rám emelte csillogó színes íriszeit. - Ha megígéred hogy betartod amit kértem, elfogom mondani majd hogy miért kérek ilyet tőled. Még nem, de idővel mindent megosztok veled. Rendben? - sóhajtottam fel. Nem az volt a célom, hogy eltávolodjon tőlem, hanem hogy közel érezzem magamhoz gyönyörű lényét.

Egy darabig csak nézett rám, alsó ajkát picit beharapva, könnyes szemekkel. Tudtam hogy nem akarta ezt amit teljes mértékben megértettem. Csak ők maradtak neki.

- Megígérem - mondta halkan miközben könnyei végig folytak arcán./

Taehyung Pov.

Három hete vagyok itt Jungkooknál. Állandóan volt nevelőim járnak a fejemben, és az hogy nem kereshetem fel őket ami elképesztően zavar. Ha már találkozni nem is, de akkor legalább telefonon had beszélhetnék velük. De Jungkook azt se engedi. Mikor egy hete megint felhoztam neki a témát, nagyon leszúrt és elküldött a szobámba, hogy amég ezzel nyaggatom ne kerüljek a szeme elé.

Azóta nem is beszélek vele. Hiszen végig ez jár a fejemben és úgyis újra és újra megkérdezném tőle, hogy beszélhetek-e a két alfával.

- Jin. Kook volt valaha engedékeny? - kérdeztem az éppen konyhában tevékenykedő egyént egy nagy sóhajjal. Tudom, megígértem Jungkooknak ha türelmes leszek, idővel elmondja miért nem szabad kapcsolatba lépnem velük. Na de meddig várjak?

- Szerintem ő soha nem engedett abból amit eltökélten felállított maga elé Tae. Nem hinném hogy valaha is rálehetett volna beszélni dolgokra - nézett hátra rám egy pillanatra, majd vissza a konyhapultra amin éppen zöldségeket szeletelt.

A három hét alatt Jin elég sokat tartózkodott a házban, így szerencsére nem kellett egyedül lennem napközben. Sokszor ült le velem beszélgetni, mikor megkértem rá, és úgy tudom ez Jungkookot se zavarta. Inkább örült annak, hogy a béta fiú foglalkozik velem még ő dolgozni van.

Ma is éppen munkában volt, de ha jól tudom holnap szabadnapja lesz. Jin azt mondta, hogy nem kell holnap jönnie ami egyet jelentett azzal, hogy Kook nem megy munkába. Mivel én nem beszéltem vele így nem tudtam a szabadságáról.

- Pedig néha lehetne picit lágyszívűbb - gondolkoztam el vágyakozóan.

- Szerintem így is teljesen máshogy viselkedik veled mit mással Taehyung. Ez is nagy kiváltság nála, hiszen ő soha nem tűrt meg eddig senkit maga mellett és nem is volt törődő se ezidáig. - nézett újra rám, majd bele rakta a felvágott zöldségeket az edénybe.

Elgondolkoztam. Vajon Kooknak nem volt előttem senkije? Kapcsolata? Az biztos volt, hiszen nem tűnik tapasztalatlannak. Vagy csak ilyen egyéjszakás kalandjai lehettek?

- Volt neki valakije? Mármint kapcsolata? - álltam fel a székről és Jin mellé sétáltam, aki kedvesen rám mosolygott a kérdésemet követően. Miért volt az az ajakgörbület olyan mindent tudó?

- Volt egy kapcsolata egy lánnyal még nagyon régen, de annak elég hamar vége szakadt. Azt hiszem egy évig voltak talán csak együtt. Akkor tájt jött rá Kook, hogy ő meleg. -nézett rám Jin, majd folytatta. - Onnantól kezdve csak béta fiúkkal volt szexuális kapcsolata, de mikor egyik se elégítette ki vágyait, elhatározta hogy megkeresi az omega társát - mosolyodott el majd felém bökött a fejével.

- Ugye nem akarod azt mondani, hogy nekem kellene a párjának lennem? Hol van ebben az egészben a beleegyezésem? - mondtam felháborodva mire Jin felkacagott.

- Tae a tested már rég beleegyezett, csak az eszed harcol még. De idő kérdése és az se fog már - kuncogott, mire felháborodva morrantam fel.

- Majd azt én eldöntöm mit akar a fejem - fontam össze mellkasom előtt a karom dacosan. -Majd persze egy ilyen szívtelen alfával fogom összekötni a sorsom, mitöbb neki adni magam. A nagy fenéket - ráztam a fejem, mire egy torokköszörülés érkezett mögülem, ami nem Jintől jött.

Ledermedve álltam, és abban reménykedtem, hogyha nem mozdulok nem is vesznek észre. De hát, ez nem így megy.

Halk kuncogás jött az ajtó felől, mire lassan megfordultam és Jungkook mosolygós arcával találtam szembe magam, ami őszintén igazán szívmelengető látványt nyújtott. Édesen húzódtak össze szemei egy kis ráccal az oldalukon, még édes, nyuszikra hasonlító fogait kivillantotta. Jungkook abban a pillanatban egyáltalán nem egy alfára hasonlított.

Alsó ajkam picit beharapva hátráltam, mikor alább hagyott a ház tulajdonosának jó kedve. Jin mellkasának ütköztem, aki mikor felnéztem rá megszeppenve, mosolyogva nézett vissza le rám.

- Szóval szívtelen vagyok Taehyung? - kérdezte Jungkook, mostmár sokkal inkább vészjósló kisugárzással.

Újra hátrálni kezdtem, Jint kikerülve de megint akadályba ütköztem. A falba.

- N..nem..nem munkában kellene lenned? - kérdeztem dadogva, mikor elém állt és menekülési útvonalat nem hagyva, zárta körbe a testem karjaival, ahogy a falon támaszkodott.

- Végeztem mindennel, és siettem haza hogy lássam minden rendben van-e veled - nézett végig rajtam, vörösen izzó íriszeivel amikben egy pici aggodalmat véltem felfedezni.

Megint miért félt? Hiszen most már elméletileg biztonságban kellene lennem az ő elmondása szerint. Talán féltékeny lenne Jinre?

Értetlenül néztem fel szemeibe. - De hiszen semmi bajom nem lehet itt bent - mosolyodtam el félénken, abban reménykedve hogy evvel az alfát is megnyugtatom.

Nem szívtelen. Tényleg alaptalan volt ez a megnevezés, de hiszen olyan dühös voltam hogy megvonta tőlem ezt a kis apróságot. Csak egy telefon hívás lenne az egész. Lehet fel se vennék.

- Az ördög nem alszik Taehyung - mondott csak ennyit, majd ellépett tőlem.

Nem értettem mi ez az állandó aggodalom. Hisz azt mondta ha hozzá kerülök nem lehet bajom. Akkor még se így lenne?

- Szeretném ha nem nagyon mennétek ki a lakásból, csak akkor ha én is itt vagyok - intézte most már szavait Jinhez, aki szófogadóan bólintott.

Látszott hogy Jin mennyire lesi minden óhaját Jungkooknak. Biztosan nem véletlen, hogy még magáénak tudhatja ezt a munkát. Sikerült ennyi idő alatt rájönnöm hogy az alfa eléggé maximalista.

- Visszatérve az előző témára Taehyung, honnan gondolod hogy te lennél az esetem? - nézett rám Jungkook, egyik szemöldökét felhúzva és pimaszul vigyorogva. - Milyen kis öntelt vagy. Azt hiszed mindenkinek te kellesz? - vigyorodott el, mire hihetetlenül meglepődtem hangsúlyán és azon is amit a fejemhez vágott. Én öntelt? Hiszen ő ad olyan jeleket amiből az jön le nekem, hogy nem vagyok közömbös számára.

Még ezen mérgelődtem, arra lettem figyelmes hogy Jungkook Jin mögé lépve, kapta el a derekát és magához szorítva kezdte el lassan csókolgatni a nyakát, amivel a másikból egyre több nyögés csalt elő. Szemeim azonnal átvették a lila színt, és értetlenül néztem őket még a béta az alfa karjai közé olvadva élvezte a kényeztetést.

Hogy meri ezt tenni? Végig csak áltatott és neki Jin kellene? Vagy amúgy is volt köztük valami csak nem vettem észre?

Mérgesen csaptam a konyhapultra, mire Kook megállt a mozdulatában. - Te szívtelen, férfihülyítő alfa. Velem is csak szórakozol? Elérted hogy beléd szeressek aztán lépsz tovább? Vagy amúgy is több vasat tartasz a tűzbe? - kiabáltam rá idegesen.

Jungkook csak elvigyorodott és el is engedte a bétát, aki gyorsan elrendezte magán félrecsúszott kötényét.

Az alfa szép lassú léptekkel indult el felém, míg én dacos szemekkel álltam az ő perzselő vörös tekintetét.

Mikor elém ért, vállam megragadta erősen és elvigyorodott újra.

- Erre a reakcióra vártam.

Na itt is lenne a következő rész. :)) Vajon miért tette ezt Jungkook? :D Tényleg Jin tetszene neki? 

Köszönöm, hogy ennyien olvassátok a kis történetem!!!  :))) 

Bye Kimi :)