Belépek a lakásom sötéttölgy ajtaján, amin aranytáblára van gravírozva a nevem, és lerakom a nehézkes bőröndjeimet. Végre itthon! Nehéz lesz megszokni. - gondolkodom el, majd beljebb haladva, nézek szét.
Ahogy betoppanok a kis kuckómba, egy aprócska előszoba fogad, bézs színű falakkal, rajta egy hatalmas tükör, szekrénnyel. Tovább indulva a nappali van, ahol egy szürke kanapé, előtte egy szőnyeg, azon pedig egy dohányzóasztal. A konyha is gyönyörű, modern gépekkel van felszerelve, sok a tárolóhely, és a munkapult. Mosolyogva simítok végig rajta, majd lassan elkezdem kipakolni a cuccaimat.
- Mit keres itt a bátyám fél zoknija? - kérdezem hangosan magamtól. - Amilyen rendetlen, nem is csodálkozom rajta - sóhajtok.
Pár óra múlva kész lettem, s fáradtan dőlök le a kicsiny kis kanapémra. Minden a helyén, már csak pár holmim hiányzik, amit majd a bátyám hoz utánam.
Kis vacilálás után, úgy döntök, elmegyek a stúdióba, körül nézni, és megismerkedni az új kollégákkal, hogy gyorsan beilleszkedjek a társaságba. Magamra kapom a kora őszi kabátomat, majd sietve zárom be a lakásomat, így éppen elérem a kinyitódó lift ajtót, ahova beslisszanok, és csendben várom, hogy a Hallba érkezzek. Csakhamar lérek, majd kistáskámat vállamra véve, indulok meg New York utcáinak.
A közelben van a stúdió, így rövid séta után meg is érkeztem a végállomáshoz. Belépek a hatalmas épületbe, majd a portásnak köszönve, igyekszem végig a tágas folyósón, benyitva az olvasó próba kellős közepébe. Mindenki rám néz, így, megszeppenve mutatkozom be.
- Üdv, Lucy Clark vagyok, a forgatókönyv írója - intek mindenkinek...
CZYTASZ
Öltönybe Bújt Szerelem
FanfictionA fiatal, 25 éves, színészi és írói tehetséggel megáldott Lucy Clark Amerikába utazik, hogy ott egy híres filmben óriási szerepet vállaljon. Oda megérkezve mindenki kedvesen fogadja, és jól kijön vele... Valaki talán jobban is mint kellene, ami ké...
