Reggel felébredtem, vagyis csak azt hittem hogy reggel van mivel még csak 5 óra volt, hát lehet hogy az valakinek reggel, de nekem biztos hogy nem. Szokásomhoz híven be akartam fordulni a fal felé mint ahogy a kollégiumban szoktam hogy ne halljam a szobatársaim horkolását, szuszogását. De most észre vettem hogy nem ott vagyok.
Sajnos már túl későn mert be fordultam Ati mellkasához. Elég rendesen meglepődtem mert elfeledkeztem arról hogy mi történt és hogy kerültem ide fel mellé. Valahogy előjött hogy mi lesz reggel ha találkozunk, én tapasztalatlan vagyok az ilyen helyzetekben, talán többet akar mint barátság?!
Ehhez hasonló gondolatok közt voltam miközben Ati mellkása volt hajtva a fejem és lassan emelkedett és süllyedt miközben lélegzett.
Már nem tudtam vissza aludni csak pihentettem a szemem és vártam hogy felébredjen és ő legyen aki beszélgetést kezdeményez mert ha rám jut ez a szerepet tuti beégetem magam rendesen és akkor már semmi esélyem sem lesz nála.
Na itt kicsit megálltam és összezavarodtam.
Én tudat alatt szeretném hogy legyen valami köztünk de nem vallom be magamnak és már másfél órája magamban beszélek mint egy idióta és várom hogy felkeljen hogy utána rendesen elbasszam az egészet ahogy szoktam.
Amúgy háttér sztori, nagyon szar vagyok a pasizásban. A lehetőségeimet egytől egyig rendre elbaszom szóval nagy valószínűséggel itt is ez történne. Pedig lehet hogy ez a fiú meg tudná olvasztani a kő szívemet.
Ebben a pillanatban Ati felém fordult és egy apró puszit nyomott a homlokom közepére.
YOU ARE READING
A város.... Paul Street FF.
FanfictionA történetünk egy lányról szól aki az egyik pillanatról a másikra felkerül a fővárosba, ahol az élete nagyon gyorsan megváltozik.
