-Üdv, Lucy Clark vagyok, a forgatókönyv írója - intek mindenkinek...
A teremben minden szem rám szegeződik és kezdem magam feszélyezve érezni, míg oda nem siet hozzám, egy harmincas éveiben járó férfi.
- Önnek is! Tom Hiddleston vagyok, Loki szerepét én játszom. Örvendek! - mosolyog rám, majd a szövegkönyvet meglobogtatva értetlen arcom előtt, bizonyítja, tényleg ő az asgardi hercegek egyikének alakítója.
- Nagyon örülök a találkozásnak! - ajándékozom meg a kedves színészt egy hálás pillantással, majd a felém igyekvő producerhez fordulok, aki egy hatalmas táblagéppel a hóna alatt szinte száll felém a székek egyikéből.
- Szép napot, Lucy, remélem megkaptad az email-jeimet, amiket alig öt perce küldtem el a címedre - minden rezdülése energiával van megtelve, akár egy bomba, ami nemsokára robban - El is felejtettem! - csap a homlokára - Joe Russo vagyok, az egyik producer, Anthony valahol a kávéját kortyolja az öltözőkben, vele később tudsz találkozni, ha nem gond - szinte szóhoz sem jutok, ahogy ez a férfi beszél.. lenyűgöző gyorsasággal hadarja el az egészet, alig tudom követni.
- Kellemes időt, neked is, gondolom a nevem már tudod - nevetek fel - Köszönöm, hogy szóltál, igyekszem mindent kézben tartani, és a háttérből figyelni az eseményeket - csevegek - Ha jól látom, valamit megzavartam, utólag is elnézést, csak most költözöm, és kis időre beugrottam a stúdióba - nézek körbe.
- Semmi gond! - kiabál valaki a szövegpróba kisebb csarnokának sarkából, egy fotelben ülve - Így is untam a sok ismerős arcot, örülök, hogy valaki új is jött végre! - áll fel, majd végig szlalomozva a szürke kanapék és szófák között amikben csupa ismert arc ül, lép hozzám, majd nemes egyszerűséggel köszönés képpen megveregeti a vállam,amibe térdeim kissé összerogynak.
A férfi magas termetével talán súrolja a százkilencven centimétert, és barnás haja egyenesen vágva, rendezetten hullik az arcába. A filmben pedig úgy tudom, hogy szőke, hátig érő hajzuhataga van.
Gondolkodásomból a még mindig körülöttem lévő kollégáim hívó szava szakít ki, amibe belepirulva tekintek Tom Hiddleston kék szemébe.
- Ne haragudjanak, kicsit elkalandoztam! - nevetek fel kínosan,
- Nem probléma - mosolyog rám szívdöglesztően Tom, majd bemutat a velem szemben álló égimeszelőnek - Chris, ő itt Lucy Clark, Lucy, ő pedig Chris Hemsworth, más néven Thor - mutat mindegyikőnkre.
- Nagyon örvendek, Mr Hemsworth, remélem remekül kijövünk egymással! - húzom mosolyra telt ajkaimat, mire a férfiből csak egy kacajt vált ki a szégyenlős üdvözlésem.
- Nevezz csak Chris-nek, és tegeződjünk - kacsint rám - De lehet szó a Thor-ról is!
- Na már most, hogy Lucy megismerkedett röpke negyed óra alatt két emberrel a több mint ötven főből, az elég lassú tempó! - tapsol kettőt Joe, majd az ülőalkalmatosságok elé sétál - Egész héten szövegkönyveket fogunk olvasni egy-egy jelenethez, szóval nem fogunk unatkozni, tubicáim! - ismerteti a terveket, majd hozzám fordulva szólal meg - Lucy, ha már megismerkedtél Chris-szel és Tommal, akkor ülj be közéjük az egyik fotelbe és kezdjük el az első forgatási téma felolvasását, amiben, ha jól tudom te is szerepelsz! - dirigál tovább.
- Rendben!
S ahogy Chris elindul a kissé lépcsőzetes padlón, én utána sietve kapkodom a lábaimat a lépcsőfokokon, mögöttem Tommal, aki látva igyekezetemet, csak egy gyors mosolyt enged meg magának.
Mikor felérünk Chris egy szürkés szövetkanapét választva ül le, majd szétterpesztett lábbal paskolja meg maga mellett a három fős szófa huzatát, jelezve, hogy csüccsenjek le. Ahogy kéri, én lehuppanok, amibe kék szoknyám alja meglibben, s kicsit elpirulva helyezkedek el végül. A mögöttem haladó férfi is helyet foglal, majd rám nézve küld nekem egy bátorító mosolyt, amit viszonzok.
- Szóval, akkor Thanos kezdi a szerepét, amibe Tsuuri Lizhio fog közbevágni, amit Lucy játszik... - gondolkodik hangosan Joe Russo, majd tapsol, jelezve, hogy kezdjük el.
- Tudom milyen érzés veszíteni. Mikor biztos vagy benne, hogy jót teszel - vág bele a szövegébe Thanost játszó kollégám, Lokinak címezve a mondandóját.
- Most megtapasztalhatod, hogy milyen Thanost szolgálni az utolsó lélegzetvételedig - fogok bele én is, teljesen átélve a szerepemet.
- Ám mégis kudarcot vallasz - zengi be a termet a hatalmas hangja, hatásszünetet hagyva.
- Túl sok a duma - szólal meg mellettem is Chris mosolyogva.
- Vagy enyém a bátyád feje. Felteszem, az egyik fontosabb - nevet fel Thanos.
- Ó, sokkal. Kinyírhatod! - szól ridegen Loki, becsatlakozva a felolvasásba.
- Oké, itt jön a rész, hogy az egyik kővel kezdi el morzsolgatni Thor fejét, de Loki közbevág, majd jön a bunyó! Eddig rendben, azt hiszem mára végeztünk, majd holnap folytatjuk! - kiabál a producer, majd ahogy meghallják a színészek, hogy vége a munkának, hangos mozgolódással állnak fel, majd özönlenek ki a csarnok hatalmas ajtaján.
Én is felállok, majd kék magassarkúmat visszavéve, amit nem régen vettem le, indulok ki a teremből, de valaki megállít, ahogyan a nevemet kiabálja.
- Lucy! Várjon, kérem! - áll meg mellettem lihegve Tom Hiddleston, majd a homokszínű táskámat kezembe adva, húzza mosolyra ajkait.
- Ó, ezt majdnem ott hagytam! - csapok a homlokomra - Köszönöm, hogy utánam hozta, sokat jelent nekem - viszonzom kedvességét.
- Igazán nincs mit, szívesen tettem - nevet fel édesen Tom, majd elköszönés képpen két puszit nyom az arcom két oldalára, mire megilletődve tekintek fel rá. - Mint nem rég tudtam meg, maga Angol származású, szóval tartsuk meg az Európai szokásokat is - kacag fel, majd egy intéssel búcsúzik el tőlem.
Gondolataimba merülve sétálok haza, feltéve magamnak száz meg száz kérdés, majd elnyújtózva a hálószobám ágyán, merülök kellemes álomba...
~÷~
Hali!
Kis késéssel, de meghoztam az új részt, ami kárpótlásul hosszabb, és részletesebb! :)

STAI LEGGENDO
Öltönybe Bújt Szerelem
FanfictionA fiatal, 25 éves, színészi és írói tehetséggel megáldott Lucy Clark Amerikába utazik, hogy ott egy híres filmben óriási szerepet vállaljon. Oda megérkezve mindenki kedvesen fogadja, és jól kijön vele... Valaki talán jobban is mint kellene, ami ké...