A 24 éves szűz

Isten kérdése

Jack és Attila folytatja a beszélgetést.

-Szóval Attila... Ma az ügyészségen, az újságírók likvidálása után. Talán először éreztem úgy, isten igazán, a hiányodat. Aczél Istvánét, no meg a Gézáék... Kellesz nekünk Attila. Háborúra készülünk. És hiányzik a karaktered, a megjelenésed, az, hogy olyan epikus vagy a csatákban. Mi most nélküled... Nem azt mondom, jó ez a tanács amit hátra hagytál. Meg Andrew is fasza csávó. De most szükségünk van rád Attila! Nagy szükségünk van rád!- Félre nyaklik A fiú hangja.

-Hé. Jack! Tesóm! Emlékszel, amikor először megismertük egymást. Ott Volt Zoli, Nikol, meg az a... Lisa. Asszem Lisának hívták. Ja. Szóval mi régóta ismerjük egymást. Sok háborúban, és csatában vettünk részt, de elég csak a hétvégi liga meccsekre gondolni. Küzdöttünk! Haha. Emlékszek egyszer volt valami kis lázadásod, az verekedtünk. 

-Az nem lázadás volt, hanem felbasztál. Mindig telibe szartál minket. hehe. Ja. Az utóbbi évek már szarok voltak.

Nevetgélnek egy kicsit, majd várnak egymás szavára. Végül a polgármesterből tör ki a megváltás, megnyugtató kérdése.

-Vissza menjek?

Durva kérdés ez, így több év távlatában. A valóságban talán kettő-három év volt. Kettő-Három év, barátok, álmok, csaták, de még csak játékok nélkül is. Nagy lett a csend, mert bár a sarokban beszélik ezt meg, a többiek erre a kérdésre mind elhallgattak. Jack izgatottan, de mégis könnyektől, meghatódva kérdezi meg azt, amire mindenki kíváncsi.

-Megtudnád oldani? 

-Ha eldöntöttem, akkor igen. Vissza tudok menni.

-És a civileknek mit mondasz? 

-Ők semmit nem tudnak. Szóval?

[...] Elsőnek, csak piciket, majd egyre jobban bólogat a fiú.

-Ja! Csapjunk bele!... Egy utolsó nagy balhé!

Mindenki örül, és az Aczél család is visszatérhet, hogy teljes legyen a csapat a nagy balhéra. Mindenki letargiában volt a bázis miatt, de most a csapat készülődni kezd a nagy vissza térésre. Páran már ugrándoznak is háttérbe, és töltik a legjobb italokat, de polgármesternek hirtelen lefagy a mosolya.

-Baszki!!!

-Mi a baj?

-Akkor még is csak kell a szűz!

-Oh, tényleg.- Torpan meg Jack.

 -Bazdmeg.- Jön egy távolabbi hang, csalódottságot kifejezve. 

-Gyááá!-  Kiáltja el magát egy másik ember, aki már meghúzta a sörös korsót, és szomorkásan csöpög le a finom ital, amit dicsvágyban, ünnepelve ivott pár pillanattal ezelőtt.