Singularity •Vkook•

30.rész💜

/ Jin egyik oldalán én álltam fülem farkam behúzva, másikon meg szerelmem aki annyira zavarban volt hogy azt se tudta hová nézzen.

- Mondd már Tae. Na! - morrant rá Jin és mellé ment majd előre taszajtva lökte elém az Omegát.

Félénk íriszei lassan változtak át perzselő lila színűvé ahogy felnézett szemeimbe. Összeszedte a bátorságát.

- Gukkie. Lefestenél meztelenül? - kérdezte egy pici pírral arcán. /

Taehyung Pov.

Mióta megtörtént Chanyeol és Jungkook között a verekedés, sokat szorongtam amiatt hogy sikerül-e kibékülniük. Chanyeol két nap után magához tért és újdonsült párom pedig rá másnapra beszélt is vele.

Igen, Jungkook a párom lett. Még az nap mikor kiderült hogy terhes vagyok megmondtam Kooknak, hogy még nem is tudom hányadán állunk a dolognak.

Először meglepődött és azt mondta nem is érti miért kérdezem. Nem vagyunk már gyerekek hogy ki kelljen jelenteni a nyilvánvalót. De végül még is rávettem szerelmem hogy azért mondjuk ki hogy mi kapcsolatban vagyunk, mert így megnyugszik a szívem.

Hát így lettünk ténylegesen egy pár. És hihetetlen boldog vagyok azóta.

Chanyeolra és Jungkookra visszatérve, úgy tűnik rendeződnek a dolgok köztük. De van egy olyan érzésem hogy Baekhyun keze is benne vagy az ügyben. Chanyeol nagyon szereti a másik alfát és szerintem az ő kedvéért bármit megtenne. Édesek voltak mindig is együtt.

Az alfa pár már vissza ment saját lakhelyükre, így minket újra magunkra hagytak. Még Jin sem volt a lakásban, így tényleg elég csendes volt az épület. Jungkook éppen a dolgozó szobájában volt, én meg a nappaliban néztem az egyik kedvenc sorozatom. Kook nagyon jól bánt velem eddig is, de mióta megtudta hogy gyereket várok még gyengédebb és törődőbb velem. Nagyon jól esik tőle.

Teljesen bevan zsongva és arra kíváncsi már hogy milyen nemű lesz a baba. Mondjuk ez engem is foglalkoztat. Jungkook elmondása szerint ő kettő gyereket szeretne. Egy kislány és egy kisfiút.

Meglepődtem hogy ilyen vágyai vannak, de mégis megmelengette a szívemet hogy így előre tervez velem.

- Szívem - hallottam meg Kook mély hangját mögülem, így picit hátrafordulva néztem szerelmemre.

- Igen Gukkie? - mosolyodtam el és emeltem fel rá a tekintetem mikor elém állt.

- Gyere utánam - nyújtotta nekem a kezét, amit egy apró bólintás után elfogattam és követtem.

Felvezetett az emeletre és meglepetésemre a dolgozó szobájába vitt. Ide betehetem egyáltalán a lábam?

Megtorpantam a küszöbön és zavart tekintettel néztem Jungkookra.

- Ide én nem mehetek be - motyogtam. Mi van ha ez egy próba hogy tényleg betartom-e a kérését? Nem akartam elveszíteni a bizalmat.

Jungkook elmosolyodva simította meg arcom. - Nagyon szabálykövető vagy Tae, de most szeretném ha bejönnél. Most itt vagyok és megengedem. És amúgy sincs előtted semmiféle dolog amit titkolnék. Szóval kérlek gyere be - fogta meg a kezem. Picit haboztam még, de egy nagy sóhajjal beléptem a szobába.

Meglepett ami bent fogadott. Nem erre számítottam. A szoba nagy része festményekkel volt tele. Hol a földön hevertek az alkotások, hol pedig a falon amik már készen voltak. Egyetlen egy kisebb íróasztal nézett az ablak felé, valószínűleg ha a maffiában kell segítenie papírmunkákban akkor azt végzi ott. Azt hittem a maffia sokkal fontosabb neki mint a festészet. De tévedtem. Volt egy nagyobb fegyverszekrény az asztal mellett, de az is a sarokban volt hogy a művek több teret kaphassanak. Maga a szoba gyönyörű volt és különleges. Itt nem volt vörös szín se rózsák. Az egész szoba fehér volt, de kisebb színes plecsnik díszítették a falat így érdekesebbnek tűnt ez a fakó szín is.

Jungkookra néztem, aki egészen eddig engem figyelt. - Gyönyörű vagy - suttogta és elém lépett.

- Tudod mit szeretnék itt? - simított arcomra és tenyerét rajta hagyta bőrömön, amibe lehunyt szemekkel simultam bele.

- Nem gondoltam hogy komolyan veszed a kérésem - nyitottam fel pilláim, majd Jungkook csillogó szemeibe néztem.

Tele volt vággyal, ami bennem is fellobbantotta azt a bizonyos tűzet.

- Mindent előkészítettem már csak a fő alkotás hiányzott. Te - mosolygott rám és derekamra simította a kezét, ezzel is magához láncolva még ennél is jobban.

Elpirulva hajtottam le a fejem elmosolyodva. Olyan gyengéd és kedves velem.

- Nézz rám Taehyung - suttogta szavait és lágyan nyúlt állam alá. - Szeretném látni a csillogó lila szemeid - emeltem meg fejem óvatosan, így íriszeim újra találkoztak a ragyogó vörös szempárral.

- Le szeretnélek festeni. - simított pólóm alá, mire még jobban zavarba jöttem hiszen tudtam hogy a kérésem úgy szólt hogy meztelenül tegye mindezt. - Mindennél jobban vágyom erre. Nem is értem hogy nem jutott eszembe egy ilyen csodás ötlet - húzta le rólam eddig zavaró anyagot, majd a többi ruha is szép lassan lekerült rólam.

Teljesen meztelenül álltam előtte, még ő picit hátrébb lépve nézett végig rajtam. Lehajtottam a fejem és lábaim is próbáltam picit összezárni. Nagyon zavarba hozott hogy ennyire szemérmetlenül kémlelt.

- Jungkook - motyogtam szerelmem nevét. Nem mertem rá szólni hogy ne csinálja, hiszen még is csak a párom, de annyira kellemetlen volt hogy semmi se volt rajtam.

- Ne szégyelld a tested Tae - lépett elém újra és simított végig oldalamon, így felnéztem rá.

- Oda raktam párnákat és takarót a földre. Nem fogsz megfázni - mutatott maga mögé, így én is odanéztem.

Nagy szemekkel kémleltem a földre terített több pokrócot és szép fehér párnákat. Tényleg olyan volt ez az egész mint egy komoly akt fotózás csak most nem olyan fajta kép fog készülni, hanem egy teljes mértékben kézzel készített.

Alsó ajkam beharapva indultam meg a dolgok felé és közelebbről is megnéztem mindent. Jungkook tényleg készült erre az egészre, ami megint csak megmelengette a szívem.

Olyan figyelmes.

- Feküdj le szerelmem. Úgy ahogy neked kényelemes, de próbálj meg féloldalason elhelyezkedni mert akkor jobban lehet majd látni a részleteket - vigyorodott el a végére, hiszen tudta hogy abban a pozícióban nem igazán tudom majd sehol takarni magam. Pont ez volt a célja.

Végül én is elmosolyodtam gyermekies vigyorán és lefeküdtem úgy ahogy kérte. Nem lehetek zavarban a párom előtt...

De Jungkook mindig is olyan dominanciát sugárzott magából, hogy már attól attól piros pozsgás lett az arcom.

Mikor elhelyezkedtem utoljára végig nézett rajtam, majd leült a vászon mögé és előkészített ecsetekkel és festékekkel kezdett el babrálni. Mindig is tetszett a művészet. Főleg a festészet. Jungkooknál jobb párt nem is találhattam volna.

Három órán keresztül készítette a művet, - kisebb szünetekkel- amit mikor megláttam olyan hatással volt rám hogy ajkaim csak elnyíltak egymástól az ámulattól.

Elképesztően tehetséges.

Meghoztam a következő részt a történetből :) Nem sok van vissza már a sztoriból :(

Lesz még majd egy NamJin különkiadás is :)

Köszönöm hogy ennyien olvastok :)))

Bye Kimi :)