Első Fejezet -Hamarosan

1.7K 61 9
                                    

Itt vagyok, egy nyüzsgő tömeg kellős közepén. Ez kicsit sem az én világom. Konkrétan olyan kevésszer jövök el ebbe a plázába, mint ahányszor Noah meglátogatja a barátnőjét.
-Szerinted ez jó? -Kérdezte, a mellettem álló lány. Becses nevén Evelyn. Még becsesebbén pedig Noah Schnapp barátnője. Eddig még nem is találkoztam Noahval. Csak Skype-on beszéltünk, de én akkor is csak annyira kellettem, hogy Evy bemutassa a legjobb barátnőjét, és, hogy pontosan megmondjam, hogy mikor indul a gépünk Los Angelesbe, alias, mennyi idő múlva láthatja Noaht. Mert természetesen el kell kísérnem Evelynt. És tényleg ne értsétek félre, ő a legjobb barátnőm, és szívesen elkísérem, csak tudom, hogy ő azért megy oda, hogy találkozzon Noahval. És ez az érzés fáj. Többször is találkoztak, de oda nem kellettem. És általában nyaralni mentek együtt, vagy Noah egyszerűen csak úgy döntött, hogy meglátogatja Evelynt Londonban. Így ez most kicsit fura lesz. Elmenni a barátnőmmel LA-ba, hogy Noah bemutathassa őt egy közönségtalálkozón. Remek.
-Hahó! Sophie! Figyelsz?
-Jaja, mi is volt a kérdés?
-Isteneeeem! Szerinted, ha ezt a ruhát veszem fel, Noah olyan cuki szerelmes szemekkel fog majd rámnézni?
-Evy! Tök mindegy milyen ruhát veszel fel. Noah akkor is cuki, szerelmes szemekkel nézne rád, ha csak rongyokban járnál. Nem a ruháid miatt szeretett beléd.
-Nyilván, hogy nem! De szerinted úgy nézne rám?
-Evelyn! Noah még Skypeon keresztül is úgy néz rád!
-Akkor ezt egy igennek veszem. Ez jön velünk Los Angelesbe. Tényleg, neked is kéne valami csini ruhát, hogy elcsábítsd a szingli Finnt.
-Hogy, mi van? Én nekem nem tetszik Finn! -Közöltem nemes egyszerűséggel. Nem értem minek kell itt kombinálni. Még csak nem is ismerjük egymást. Bár egyszer még nagyon régen, ráírtam Instán, hogy rosszul írt le egy helyet Angliában. Allergiás vagyok, ha valaki elír egy nevezetességet. Az azt jelenti, hogy nem olvasott utána. Az pedig azt vonja le következtetés képpen, hogy az illetőt nem érdekli az adott nevezetesség. Ami arra utal, hogy a már említett emberke, egy igazi szamár. És ez vonatkozik Finn Wolfhard-ra is, és persze esze ágában sem volt, kijavítani az elírást. Sőt szerintem el se olvasta. Valószínűleg automatikusan azt hitte, hogy valami fanja írogat neki. De nem bánom. Nem érdekel, hogy mit hisz. Csak az, hogy rosszul írta le. Ennyi. Fel nem foghatom, hogy mit esznek rajta a lányok annyira. Ám ekkor Evelyn kihalászta a zsebembe süllyesztett telefont, és tokkal felém, konkrétan a képembe nyomta.
-Akkor ez mégis mi? -Kérdezte, én meg, megvontam a vállam.
-Ez egy együttes logója. És már mondtam, hogy ez a húgom tokja, csak az enyém eltört, ezért kölcsön adta. Ennyi. Ne képzelj bele többet.-Na, igen. A húgom a szöges ellentétem. Ő rajong Finnért, és a hülye Calpurniáért is. De ezt Evy sose veszi figyelembe.
-És akkor már egy hónapja nem volt időd venni egy újat?
-Nem, nem volt. Mindig elfelejtettem.
-Há! Látod, tehát nem zavar! Úgy tudtam!
-Evy, ne örülj ennyire. Felőlem az egész telefonom memóriáját átnézheted, ezen az egy tokon kívül, semmilyen más Finnes, vagy éppen Calpurinás dolgot nem fogsz találni. Még egy fotót se.
-Akkor miért követed Finnt Instán?-Gyorsan kikaptam a kezéből a telóm, és megnyitottam az appot, majd  a követés menüpontot. Ezek után Evelyn kezébe nyomtam. Egy kis idő múlva megszólalt.
-Jó, tényleg nem követed. És tényleg semmilyen nyomom nincsen. De még lehet. Lehet, hogyha megismered, azonnal beleszeretsz. Kezdjük ezt azzal, hogy kövesd be Instán.
-Mi, be ne merd!
-Mi az? Miért keltél így ki magadból? Csak nem tetszik?
-Nem, nem tetszik. Egyszerűen csak, nem akarom erősíteni az egóját azzal, hogy bekövetem. -De már késő volt.
-Kész! -Kiáltotta vidáman a barátnőm.
-Wow, be akar követni.
-Mi?
-Engedélyezed neki?
-Szó se lehet róla. Már csak az kéne, hogy egy kész Finn fanatikus követői táborom legyen. Aztán meg tilthatnám le a sok gyűlölködő embert, mert azok ebbe az egyszerű szituációba is mindenféle baromságot belelátnak.
-Üzeneted jött.
-Kitől? -Kérdeztem, mire Evy a kezembe nyomta a telefonomat. Az üzit Finn Wolfhard küldte, és csak ennyi volt: "Te vagy Noah csajának a legjobb barátnője?" Gyorsan bepötyögtem egy "Jah"-t, majd ki javítottam, hogy Noah csajának neve is van, ami nem más mint az Evelyn. Erre jött még egy válasz: "Hát te biztos tudod, hogy ki vagyok, szóval akkor engedélyeznéd?" Pofám leszakad. Ez egy komplett idióta. Azt képzeli, hogy csak mert Finn Wolfhard, neki automatikusan jár ez a tagság? Villámgyorsan visszaírtam valami frappáns oltást, és már le is volt szarva. Nem engedélyeztem. De ő nem adta fel. A Nesquikboy-os profiljáról kezdett el üzengetni nekem. Végül megelégeltem, és mind két profilját letiltottam. Valószínű, hogy ezt a többi lány nem tette volna meg, és nem is nézte volna jó szemmel. Csak egy bökkenő van. Én közel sem vagyok olyan, mint a többi lány. Engem nem érdekel, hogy bandája van, meg az egyebek. Nem ismerem, de ő azt hiszi, hogy őt mindenki ismeri, és, hogy ezért neki bármit szabad. Hát ez nagyon nincs így. Csak azért akar bekövetni, mert én ismerek egy olyan lányt, aki egy híres ember barátnője. Szóval valószínűleg, ha engedélyezném neki azt, hogy kövessen, és mennék az utcán vele szemben, nem érdekelném, még azt sem tudná, hogy ki vagyok. De ha csak félszemmel is, de ránéznék, még az előtt, hogy megszólalok, közölné, hogy kapok egy ingyen jegyet, meg szelfit, ha nem sikítok. Hát rossz hírem van Finn Wolfhard. Én NEM vagyok a rajongód!

Én NEM vagyok a rajongód! /Finn Wolfhard ff. /Where stories live. Discover now