Alig aludtam el, már kelhettem is fel. Kótyagosan ébredtem, Juliennek köszönhetően alig aludtam. Az a szarházi majdnem elérte, hogy rosszul érezzem magam. Majdnem. Kikászálódtam a hálózsákomból, majd kivettem egy jegeskávét a hűtőből. Egyébként is hűvös volt a tegnapi eső miatt, de nem volt sok választásom. Senki nem volt a faházban, ezért gyorsan felvettem egy fekete koptatott farmert bordó pulcsival. A hajamat befontam, és készen is álltam a mai napra.
- Jó reggelt, napsugár! A barátnőm, Fanni a szokásos mosolyával köszöntött. Valahogy mindig pozitív és vidám kisugárzása volt.
- A fiúk túrázni akarnak. Akarsz jönni? A Converse cipőm helyett a bakancsomba bújtam, és már indulhattunk is. Az utat szótlanul tettük meg, mindenki egy kicsit másnapos volt még. Elmentünk a közeli kilátóba, ittunk a helyi forrásvízből, végül megnéztük az Agárdi hajóállomást. Délután négy óra volt, mire visszaértünk a kempinghez. Holnap reggel indulunk haza, de este még Dávid felhívott.
- Szia, D! Milyen volt a kirándulás! Face time-on hívott, a háttérben láttam a pazar Airbnb kilátást.
- Jó volt, csak elfáradtunk. Holnap reggel pedig korán indulunk vissza Budára. Na de te mesélj, mit csináltatok ma?
- Igazából csak sétálgattunk Madridban, ebédeltünk, apa elintézett pár céges hívást. Nagyon tetszik itt, de hiányzol már! Annyira aranyos.
- Te is hiányzol nekem! De próbálj az útra koncentrálni, és élvezd a nyaralást!
- Igyekszem, D. De most le kell tennem, mert asztalfoglalásunk van vacsorára. Szeretlek!
- Szeretlek! Egy sóhaj kíséretében megszakítottam a hívást. Julien a ház másik oldalából figyelt, még csak meg sem próbálta leplezni. Nem érdekel. Nem hagyom, hogy a fejembe másszon. Felvettem egy bicikli shortot meg egy szűk fekete topot. Nem mutattam illetlenül sokat, de meg akartam neki mutatni, hogy velem nem szórakozhat. Régebben én voltam a tökéletes családunk tökéletes nagyobbik gyereke, de mára beleuntam ebbe a szerepbe. Csináltam a dolgomat, de szerettem feszegetni a határokat. Aki egy babaházban nő fel, előbb-utóbb kíváncsi lesz a nagyvilágra.***
- Mit szólnátok indulás előtt egy vitorlázáshoz? Béreltünk egy hajót, majd útra keltünk. Szerencsére aznap nem volt annyira hideg, ezért élveztük a vitorlázást. Épp a mosdóból jöttem ki, amikor Julien az utamat állta.
- Ne hergeld a skorpiót, ha nem akarod, hogy megcsípjen. És már ott sem volt. A szívem kihagyott egy ütemet, a légzésem felgyorsult. Sikerült meglepnie. Úgy látszik, nem hagyta hidegen a tegnapi műsorom. Remek. Mindenki azt kapja, ami jár neki. Pár perc múlva visszamentem a fedélzetre. Igyekeztem visszailleszteni az álarcomat a helyére. Ez a srác folyton meg fog próbálni lejáratni mások előtt? Remélem nem így akarja a tudtomra adni, hogy az esete vagyok, mint egy kicseszett óvodában. A hétvége alatt teljesen kimerültem, nem szoktam hozzá ennyi impulzushoz. Fárasztó folyamatosan készenlétben állni. A következő napot kihagytam az egyetemen, és fél tizenkettőig aludtam. Kicsit meg is fáztam, ezért a nagyi hozott fel nekem citromos teát. Egy angyal volt.
- Hogy érzed magad napsugaram?
- Már jobban vagyok. Köszi a teát.
- Semmiség. A nap hátralévő részét a Kardashians nézésével töltöttem pizsamában. A család egyik barátja hamarosan borkostoló party-t ad, addigra pedig topon kell lennem.***
A borkostoló unalmasabb nem is lehetett volna. Ugyanazok az arcok, ugyanazok az ízek, ugyanazok a hangok. Újra és újra. Próbáltam észrevétlen maradni és elvegyülni a tömegben. Aznap este nem volt kedvem a felszínes csevegéshez. Ezekben az estékben csak egy dolgot élveztem; az öltözködést. Nem titok, hogy imádom a ruhákat. Egy borkostoló esten vagy céges partyn pedig el is várják az embertől, hogy estélyiben jelenjen meg. A szüleim végzik a dolgokat, én pedig kívülről szemlélődöm. Nem rossz időtöltés, de azért meglennék nélküle. A barátomra gondolok, aki egész biztos élvezné a mai napot. Illik is hozzá az efféle időtöltés. Nem mintha sznob lenne, de illedelmes és kifinomult. Ezeket a jellemvonásait már többször is tapasztaltam éles helyzetben. Például ha nem megfelelő minőségű ételt szolgálnak fel neki az étteremben, vagy rossz rendelést hoznak neki, ő nem szól egy szót sem. Udvarias, mindig előre megy, hogy kinyissa az ajtót, sokszor meglep egy csokor rózsával. Minden szempontból makulátlan, azt hiszem. Szinte törvényszerű, hogy két tökéletes család gyermeke előbb-utóbb egymásra talál. A kapcsolatunk szép lassan épült fel, mégsem volt benne semmi szokatlan. Ugyanabba a gimnáziumba jártunk, egy évfolyamba, így már némileg ismertük egymást. A végzős évünk kezdetén hívott el az első randira, nekem pedig imponált a magabiztossága. Hatalmas volt bennem a megfelelési kényszer, így a határaimon belül maradtam. Szeretem őt, kiegyensúlyozott kapcsolatban élünk, de talán nincs meg az a szikra, ami a nagy könyvben meg van írva. Amit egyébként túlértékelnek. A szüleim még éjfél előtt kimentették magunkat, mert másnap mindannyian korán kelünk. A hétköznapok viszonylag egyhangúan teltek. Élveztem az ősz szépségét és persze ezerrel tanultam. Beadandókat írtam, tanulmányokat olvastam és néha buliztam. Az egyetlen esemény, ami izgalommal töltött el, az a halloween buli, amit a legjobb barátnőm szervez. Lesz full dekoráció, beöltözés, tematikus fogások. A halloween a kedvenc ünnepe, így otthon van a témában. Idén egy cat woman jelmezbe fogok bújni. Néhány hete vettem, amikor már biztos volt a buli időpontja. A tűsarkú csizma és bőrruha amit viseltem, kissé meredek választás volt, de nem bántam meg. A dekoráció elég hátborzongatóra sikerült, így remek alaphangulatot teremtett. Miután töltöttem magamnak a lila puncsból, kicsit körbementem a házban.
- Mi ez a ruha? Úgy megijedtem a hirtelen hangtól, hogy majdnem kiöntöttem az italomat. Már az emeleten voltam, a korlátnak támaszkodva figyeltem az érkező vendégeket. A macska nő jelmezemhez maszk is társult, így az arcom egy része takarásban maradt. A srác, aki leszólított pedig Dracula jelmezben volt. A srác, akit ismertem. A szememet forgatva válaszoltam neki.
- A jelmezem. Tudod, amit az emberek akkor hordanak, amikor beöltözős buliba mennek.
- A barátod tudja, hogy újfent milyen ruhákat hordasz?
- Nincs ebben semmi szokatlan. Abban a pillanatban nem tudtam belőle többet elviselni, ezért visszamentem a bulizók közé. Nem dohányzom rendszeresen, de vészhelyzet esetére mindig van nálam egy doboz cigi. Ebben a helyzetben pedig szükségem volt egy szálra. Melegem volt, viszketett a bőröm, haza akartam menni. Nem tetszett az este alakulása. Már bánom, hogy az elején kedves voltam vele. Azt hiszi, hogy belém lát, és talán nincs is olyan messze a valóságtól. Némi nikotin és alkohol lecsillapította az idegeimet, így újra tudtam koncentrálni.
- Dóri? Fanni barátnőm lépett ki az ajtón, aki a bulit szervezte. Megöleltük egymást, majd visszamentünk a házba.
- Szólhattál volna, hogy itt vagy. Észre sem vettelek. A jelmezének nem volt külön karaktere, mindössze csak pirosat viselt, ami nagyon jól állt neki.
- Eddig nem igazán találtam a helyem. Lehajtottam az italt, amit a kezembe nyomott, és szinte eggyé váltam a zenével. Csak ki akartam kapcsolni egy percre. Elfelejteni mindent. A jelent, a jövőt, de még a múltat is. Az elvárásokat, amik karmokként szorulnak a nyakam köré. A seggfejet, aki folyton figyel engem. Nem látom, de érzem. Totál szívás. Néhány óra múlva, kellő spiccességgel hívtam egy taxit, hogy haza tudjak menni, és mély álomba zuhanni.
ESTÁS LEYENDO
Lépésről lépésre
Romance"Lépésről lépésre kérdésről kérdésre Egymás gyengéit figyelve elvesztünk ketten az életben." Headstock - Zápor