Gondolatok, írások

Coming out

Szóval, úgy érzem, hogy ahogy növögetünk itt, mondhatni egyre nagyobb a hangom is és több emberhez el tud jutni az, amit szeretnék. Legalábbis mondjuk egy évvel ezelőtthöz hasonlítva határozottan többen olvastok, szóval értitek. 😂 És már egy ideje gondolkozom azon, hogy erről a témáról beszélnem kell, hiszen a profilom főtémája mégiscsak a melegség, ezért gondoltam, hogy leírok nektek párat a coming out-jaim közül, hátha bátorságot tudtok meríteni belőle. Kezdjük is.

Nem ez volt az első, ez történetesen a második, amit már nagyon megbántam de ez az első olyan aminek nagy jelentősége volt számomram így én ezt nyílvánítom elsőnek. Szóval ez a coming out Mercinek szólt (már ismerhetitek ebből a könyvből is, meg ugye a MVS-ből is). Nagyon nem volt könnyű helyzet, ugyanis egy hónappal (asszem egy hónappal előtte) azelőtt szakítottunk másodjára. 😂 Kérdezhetitek, hogy mégis miért volt barátnőm úgy, hogy meleg vagyok, jó kérdés, fogalmam sincs, mégis volt 8 barátnőm is, ha mindenkit beleszámolunk. Lényeg ami lényeg, átjött megbeszélni a dolgokat, hogy miért is szakítottunk pontosan és akkor megállapodtunk annyival, hogy csak egy osztálytársunk kavarta a szart (ami amúgy megtörtént), majd aztán mikor ő indult én lementem a boltba és vele mentem. Sötét volt az utca, megbizonyosodtam arról, hogy senki nem hall minket majd megálltam és végül kiböktem, hogy meleg vagyok. Csak mondom, ez volt az első alkalom, amikor kimondtam hangosan, embernek. Rettenetes volt, komolyan. Egész testemben remegtem, rosszul voltam és utána egy-két hétig (asszem) nagyon kellemetlen volt közöttünk a szitu, sőt állítása szerint ő egy ideig haragudott is rám, vagy mi, aztán elkezdtünk pasikról beszélni és minden jó volt. 😂

Második amit említenék anyámmal volt. Erről nem igazán szeretnék sokat beszélni, lényeg, hogy mondhatni veszekedésben voltunk és végül akkor mondtam el neki és ő teljesen elfogadott.

Ezután volt még egy csomó, a legtöbb üzenetben, például elküldtem neki a srácot aki tetszik, vagy csak simán üzenetben mondtam el és persze az összesre jó reakció volt. Aztán jött az első srác, aki megtudta: a crushom.

Na ez egy gáz sztori, előre szólok, lehet röhögni rajtam. 😂 I mean... kibaszottul írtam neki egy 8 versszakos verset, majd egy álprofilból elküldtem neki... 🤦‍♂️ Nagyon ciki, de igen, ezt csináltam. Persze előtte folyton szórtam neki a morzsákat, aztán a gyerek a fogalmazási stílusomból rájött. Természetesen elutasított, de halál normális volt, amiért a mai napig hálás vagyok neki. El is mondhatta volna mindenkinek a suliban, vagy csak szétalázhatott volna, vagy mindkettő, bár én fel voltam már készülve a dologra, már volt nagy világmegváltó szövegem is, meg ilyesmik, de szerencsére nem kellett. Nem beszéltünk azóta, hogy elballagtunk és ez így is van jól, de az azért kellemetlen volt például, mikor év végi kiránduláson vele (is) voltam egy szobában. Ez a korszakom egyébként nagyon az a tipikus tinidepi... Bár visszahallgatva néhány számot akkoriból, amit akkor imádtam, azért ízlésem legalább volt, attól függetlenül, hogy ma már full mást hallgatok. 😂

Engedjétek meg, hogy ezek után megemlítsem a következő coming out-omat egy srácnak. Szóval, abban értsünk egyet, hogy lánynak elmondani, hogy fiúk tetszenek és fiúnak elmondani, hogy fiúk tetszenek, nagyon nagyon különböző dolog. Fiúnak sokkal nehezebb, mert egyből azt hiszi a nagytöbbség, hogy akkor ő is tetszik (ami kibaszottul irritáló, baszki, nekik se tetszik minden lány akit meglátnak, mi se izgulunk be minden jött mentre😂), de ez számomra még fontosabb volt, mert ő az egyik legjobb barátom és nagyon féltem attól, hogy hogyan fog reagálni. 

Szóval akkoriban egy másik srácon lendültem túl és meséltem neki róla neki messengeren üzenetben így röpke éjféltájt, de nem mondtam el, hogy srác az illető. Szóval elregéltem neki hiányosan az egész sztorit (lényegében annyi, hogy instán rámírt, elkezdtünk beszélgetni, tetszettünk a másiknak, ezért össze akartunk jönni, de az első találkozásunk után rájött, hogy mégse tetszek neki. Mindenesetre barátoknak megmaradtunk ezután és igaz, hogy majdnem három hónapig nem beszéltünk, de ma már normális a helyzet köztünk. Ezt azért mondtam el, hogy megmutassam, hogy elutasítás után is lehet barátság és azért is, mert mondta, hogy írjam le, hogy megmutassuk az elutasítás utáni barátságot. 😂 Mellesleg, ha ő nincs, akkor a Valóság Határán teljesen más sztori lenne, szóval legyetek hálásak neki, mint én. Na, vissza a lényegre), de ő nagyon tudni akarta, hogy ki az illető, mire mondtam neki, hogy ez benyolult, meg minden hülyeséggel hárítottam. És rohadtul be voltam parázva, de végül úgy voltam vele, hogy oké, itt a lehetőség, tegyük meg. És végül elmondtam neki, hogy az illető egy fiú. Szóval ezt a coming outot azért tartom fontosnak magamban, mert ami ezután jött, az felért a Mercis és anyámos coming out-ommal. Az volt a válasza, hogy nem gáz és büszke rám, hogy el mertem mondani. 

Értsünk abban ezek után abban a dologban is, hogyha ezt egy fiú barátod mondja neked, sokkal nagyobb hatása van a nehézsége miatt. Mármint, mondták már páran egy csomószor, hogy büszkék és persze, tök jól esik meg minden, de azért az ő esetében ez egy kicsit keményebb volt és rohadt hálás vagyok neki ezért. 😂 Szerintem minden meleg srác számára úgymond nagyon sokat jelent, ha a heteró fiú barátja elfogadja őt. Azóta lazán elkezdünk így random a suliban ilyesmiről beszélni, szóval nem lepne meg, ha tudnák már páran ilyen módon.

De miért is mondtam én most el ezeket? Kicsit magamba nézve, nem igazán tudom. Egyszerűen csak úgy gondoltam, hogyha a net tele van azokkal, amikor nem fogadják el az embert, akkor legyen most olyan is, amiben arról van szó, hogy mindenki akinek elmondta az ember, elfogadta. Persze, ha elmondanám minden embernek a 33 fős osztályomban, nem mindenkinek tetszene, ez egyértelmű. De gyerekek, figyeljetek. Nem tudom, hogy kinek kell ezt most hallania, de akkor is figyeljetek. Ha valaki nem fogad el úgy, ahogy vagy, akkor bassza meg magát, nem ér semmit. Pláne ha azelőtt, hogy megtudta rólad, jóban voltatok. Ez nem egy olyan dolog, amit az ember választ, az esetek többségében így születünk. Nem dönthetünk arról, hogy most fiúk/lányok/mindkettő. Amit ad az élet, azzal kell boldogulnunk. De őszinte leszek, én ha választhatnék se választanám azt, hogy hetero legyek, vagy bi, mert én így vagyok boldog. Ez a másik fontos dolog. 

Tegyetek meg nekem és magatoknak egy szívességet és FOGADJÁTOK EL MAGATOKAT! Mert úgy vagytok rohadtul tökéletesek, ahogy vagytok. Az lehetsz attól még, aki akarsz lenni, az, hogy más az identitásod nem jelent semmit. A lényeg, hogy magad legyél és ne játszd meg azt, hogy valaki más vagy az emberek kedvéért. És felejtsétek el azokat a hülyeségeket, hogy "ez nem végleges, majd úgyis elmúlik", meg ilyesmik. Ezek faszságok, majd ha meghaltok elmúlik és ez így is tökéletes. Nektek az jutott, hogy a saját nemeteket szeressétek és ennél jobbat lehet nem tudtatok volna kapni. Erről is szeretnék majd egy másik írásban beszélni, szóval ebbe se megyek most nagyon bele. És egyébként pedig legyetek büszkék magatokra! Nem azt mondom, hogy a heteróknak nincsenek szarságok az életükben, de nekünk melegeknek azon és máson is át kell mennünk. És aki ezen túljut, az rohadt fasza, komolyan.

Nem tudom, remélem, hogy valakinek segítettem ezzel a pár pozitív példával, de még egy utolsó dolgot hagy mondjak: ne coming outolj addig, ameddig nem érzed úgy, hogy itt az idő. Ha esetleg a felvállalás előtt vagy és ezt most olvastad, ne vesd bele magad a dologba feltétlenül, mert most azt láttad, hogy milyen jó dolog ez az egész. Készülj fel rá, mert nagyon durva lelki megterhelés. Én az első kettő után nagyon szarul voltam lelkileg, pláne hogy nem telt el 24 óra a kettő között. Csak feküdtem és pizzát ettem. (Btw, azóta kedvencem a gyrosos pizza) Persze, ahogy egyre többször csinálom, már mondom, nem annyira hat meg a dolog. De a mai napig rohadtul hidegrázásom van és remegek mikor elmondom valakinek, hogy meleg vagyok. Ez szerintem örökre megmarad, amíg nem leszek nyíltan az, vagy nem lesz mellettem valaki. Szóval csak akkor mondjátok el valakinek, ha tényleg megbízoltok benne és nagyjából tudjátok mi lesz a reakciója. És ugye ne feledjük azt, hogy nem mindig garantált a jó végkifejlet.

Egyébként úgy vettem észre, hogy a lányok általában elfogadóbbak, szóval ajánlatos velük kezdeni, plusz rohadt jó barátok lehettek utána. Tényleg, nagyon új szintre tudja emelni a barátságot, hogy együtt néztek pasikat, vagy ilyesmik. 😂 Mondanék pár szót a meleg lányokkal kapcsolatban is, de sajnos nem tudok. Most csak arról tudtam beszámolni, hogy meleg fiúként én miket éltem meg, de nem tudom, hogy lányoknál ez mennyire helytálló. Mindenesetre, remélem tudtam segíteni bárkinek is ezzel a pár élménnyel. ❤

Köszönöm az olvasást és sok sikert annak, aki a felvállalás előtt van! Sziasztok!