Shawn vampire

33. rész

| Shawn szemszöge|
– Mond el, ne kímélj. – sóhajtottam.
– Ahoz, hogy többé ne lehessen dámfír, vámpírvérrel a testében kell meghalnia. – motyogta halkan, majd hozzátette féloldalasan. – De ne aggódj!
– Hogy ne aggódjak, ha előbb mondtad el, hogy Carolinenak ígyis úgyis megkell halnia? – fogtam a mellkasom idegesen, mivel éreztem, hogy összemegy a tüdőm és nem kapok követ. Ha elveszíteném őt, abba beleőrülnék, és akkor újra az igazi Shawn lennék, akitől a többeik tartanak, megjegyzem jogosan. Egy pszichopata balfék voltam, aki szimplán unatkozásból embereket ölt. Én sem akarnám, hogy újra visszaessek. Caroline mellett megtanultam az önkontrolt, hisz nagyobb volt az iránta érzett szerelmem mint a vágy, hogy kiszívjam a vérét. Nem, nem veszíthetem el. Mindent és mindenkit elpusztítanék, aki bajba keverte őt. Kezdve magammal.
– Shawn! – integetett Eric az arcom előtt, mivel a gondolataim elkeveredtek. – Figyeltél rám, hogy miről beszéltem? – kérdezte. Értetlen arcot vágtattam, mert sóhajtva újra belekezdett.
– Caroline testében ahogy erre te is rájöttél, nem marad meg a vámpírvér, tehát szinte lehetetlen, hogy azzal együtt haljon meg. – ráncolta a homlokát, mire bólintottam, jelezve hogy én is így gondolom. Mielőtt folytatta volna reményvesztetten szavába vágtam.
– Ha nem fogadja el a szervezete a vámpírvért, akkor nem fog tudni visszatérni a halálból.. –  sóhajtottam, de ahogy Ericre néztem, és láttam, hogy ő nem csügged, kérdő pillantásokkal vártam, hogy folytassa.
– Ezért van szükségünk egy Davies boszorkányra. Mágiával megtudja oldani, hogy a lány testében maradjon a vér, de megsúgom, ha sikerül is , nem lesz Carolinenak jó élménye. A poklok poklár fogja megélni. – mondta bajjóslóan, és kirazta a hideg. Én annyira ideges lettem és feszült, mivel belegondoltam, hogy miről is beszélhet.
– Hogy érted? – sürgettem őt. Eric sóhajtva magyarázni kezdte.
– A szervezete ellenkezni fog. Olyan lesz neki, mintha az egész teste lángolna , miközben villamos széken ül.
– Te jó ég! – sokkolódtam le,  és csak reméltem valamivel enyhíthetjük majd a fájdalmát. Ő folytatta, miközben a száját elhúzva engem vizslatott.
– Mindene fájna, ordítana, hogy inkább öljétek meg, minthogy egy másodpercig is tovább bírja. Ti pedig nem fogtok tudni mit tenni, hanem végignézitej, ahogy minden ereje elfogy és már feladja a szervezete. Meghal. – nyelt egyet, mert látta rajtam, hogy sokkal jobban megviselt, mint ahogy ő számított rá.
– Utána? – kérdeztem a fejem a kezembe temetve. Nem tudnám végignézni, ahogy szenved, és tétlenül várni, ahogy kileheli az utolsó lehelletét.
– Kicsit lankadni fog a fájdalom. Ha Rose visszahozta a halálból, akkor is mindene fájni fog, ugyanis csak ember testbe átváltozás kínokkal fog járni. Napokig nem fog enni, előfordulhat hogy emlékezet kihagyása is lesz. – sóhajtott, majd félválról hozzátette. – Ez a jobbik eset.
– Jobbik? Van ennél rosszabb is? – néztem fel rá hitetlenkedve. Eric sajnálkozva bólintott.
– Kevés boszorkány tudja visszahozni ilyen esetekben az embereket. A legtöbben a mágia közben belehalnak, és akkor mindkettőnek annyi...