A Szent Johanna Gimi: Után

Szent Johanna Gimi: Után (3)

Harmadik fejezet

(még mindig) 2024, április 10

Na jó én, nagynehezen felfogtam a helyzetet. Most jön Cortez. Meg a szüleim, meg végül is mindenki.
Megkérem a lányokat hogy ez egyelőre legyen titok. Megértették és élméntek. Most rajtam a sor.
Bementem a szobába. Cortez a tévét nézte. Megmondhatom, megijedt a holtsápadt fejemből.
-Beszélnünk kell. - jelentettem ki, amennyire csak sikerült.
-Beteg vagy?
-Nem.
-Neményi jön az esküvőre?
-Nem.
-Akkor... Kifogytam a tippekből. Mi lett?
Egy pár másodpercig haboztam mer hihetetlennek hangzott.
-É-é-én...
-Igen? - kérdezte és szájához emelte a kólás flakont.
-Huh.. Cortez, úgy látszik apa leszel.
És a reakció: a kóla az ágynemün landolt és lefagyott. Pont mint én.
Mikor lereagálta a dolgot ennyit mondott:
-Úristen! Apa leszek! Tényleg?
-Igen. Kisgyerekünk lesz.
-Úgy szeretlek! - mondta.
-Én is téged! Mielőbb tartsuk meg az esküvőt mer a végén nem fogok beleférni a ruhámba -mondtam, mire mindketten felnevettünk és öromkönnyek között megöleltuk egymást.
Oké. Cortez kipipálva. Jöhetnek a szüleim meg a nagyszülei.
Elkezdtünk gondolkodni a neveken
Végül arra jutottunk, hogy ha fiú Ádám, ha lány akkor Laura.
Én igazából a lány felé hajlok de lesz ahogy lesz.
A szülők és a nagyszülők remekül fogadták a hírt, telefonon könnyebb volt, mint szemtöl szembe. Ők még továbbadták. Ezek után mosolyogva aludtunk el mindketten.
Álmomban felhők között voltam, ahol megkáttam Cortez, akinek a kezébe volt valami. Odafutottam hozzá és rájöttem. A gyerekünk volt az, egy szép, vidám szőke hajú kislány. Aztán képszakadás. Megint ott volt a gyerekünk de már nagyobb volt. Éppen kikészült mondani az első szavát és... Feleltem.