Négy Kívánság-TAEKOOK(BEFEJEZETT)

1.rész

Négy kívánság.Ha tudnád,hogy nem élsz sokáig és lehetőség lenne arra,hogy négy kívánságod legyen,ami biztos,hogy teljesül,mi lenne az?Nekem fontos lenne az,hogy,meggyógyuljak..de mégse ez lenne a legfontosabb dolog,hanem a Szerelem.

Hello,Kim Taehyung vagyok,19 éves.Egy olyan betegségben szenvedek ami eddig ismeretlen és súlyos.Az esélyem a túlélésre 1 az 100000-hoz.Nem sok,ugye?

-Sajnálom hölgyem,de mint tudja Tae sok sok éve idejár kezelésekre és semmi..nem javul az állapota,ez a betegség más.-hallottam az orvosom hangját.

-Szóval meghalok.Valami új dolog nincs?

-Tae egy kicsit....

-Nem anya,amióta tudom,hogy beteg vagyok meg akarok gyógyulni.Nyílván nem akarok meghalni...De évek óta idejárok..Nem tudják,hogy mi a bajom.-könnyeztem be.

-Nem biztos,hogy meg fogsz halni Tae...Van egy orvos aki talán tud rajtad segíteni.Felhívtam,talán hamarosan itt is lesz.-közölte a doktornő.

Szóval kapni fogok egy olyan orvost aki csak talán tud rajtam segíteni.Az összes orvos ebben a kórházban nem tud rajtam segíteni,de az az egy igen?Ez egy kicsit hihetetlen számomra.

Nem nagy figyelmet fordítva a dokinőre elővettem a telefonomat és játszani kezdtem rajta.Barátaim nincsenek.Nem is voltak,jobban bele gondolva nem is tudok barátkozni.Mindig én voltam a különc gyerek.

-Jó napot Jeon Jungkook vagyok,Kim Taehyung orvosa.-hallottam egy férfi hangját.

-Á igen,Tae gyere ide kérlek.-hívott oda anya.

Lassan felálltam majd ahogy felnéztem megtorpantam.Sose volt még ennyire helyes orvosom.Nagyjából ugyanolyan magasak voltunk,végre akire nem kell lenéznem.A női orvosok mind alacsonyak.

-Jó napot,Kim Taehyung.-mutatkoztam be a helyes orvosomnak.Ha meg is tud gyógyítani,akkor hozzá fogok menni.

-Jó napot,velem tudnál jönni,hogy megbeszéljük mikor és hogyan kéne bejönnöd kezelésekre?

Bólintottam,ezért a férfi bevezetett egy szobába és leült.Köszi,akkor én itt állok.

-Taehyung...Bízok benne,hogy minden a lehető legjobban fog menni.

Bennem hirtelen felment a pumpa.Egész életemben azt hallottam,hogy bízunk ebben bízunk abban,reméljük,hogy,reméljük így.Nekem ne mondja többet senki,hogy bízik.A bizalom nem ilyen.

-Nem,maguk orvosok mind csak bízni tudnak..Mégis miben?a tudományban?Hát oké bízzanak csak..De akkor én mégis miben tudnék bízni?Hogy a nagyfőnök megsegít fentről?Egész életemben azt hallottam,hogy az orvosok bíznak.Könyörgöm haldoklom.Nekem nincs időm bízni.-sírtam el magam.

-Taehyung nyugi,nem akartalak felzaklatni,érthető a reakciód és ahogy érzel.De én tényleg azért vagyok,hogy segítsek.

-Elnézést,de nekem elegem van ezekből a mondatokból.Mindig hitegettek ezekkel a mondatokkal és csak egyre rosszabb lett.A bizalmam az orvosok felé szinte nulla lett.

-Akkor beszélgessünk úgy mint két haver.Kérlek tegezz.22 éves vagyok és Taehyung..téged elnézve olyan 17 vagy 18 éves lehetsz.

-19.-feleltem egészen szűkszavúan.Ez a férfi fura volt,de jó értelemben.Mellette nyugodtnak éreztem magamat.-És hívj Tae-nek.-mosolyogtam.

-Rendben Tae...Jungkook,Kook válassz nyugodtan.

-Haza megyek és ezen fogok agyalni.

Jungkook az első orvos akiben láttam valamit,hogy talán tényleg segíthet.De az is lehet,hogy meghalok a kezei közt.Majd kiderül.

Ezek után megbeszéltük,hogy mikor jövök be a kórházba és mikor jön Ő a házunkhoz.Mivel 19 vagyok így már nincs suli ezért könnyebb bejárnom ide.

Majdnem két órán keresztül beszélgettünk,hogy akkor hogyan is lesznek a kezelések és,hogy miért kell hozzánk járnia.Anya nagy meglepetésére beleegyeztem,hogy egy orvos lépjen a szobámba.Eddig sosem akartam azt,hogy egy orvos is nálunk legyen ezért napi rendszerességgel bejártam.

Amikor haza értem bekapcsoltam egy lejátszási listát és bele merültem a zenébe.Feltűnt,ha zenét hallgatok nyugodtabb vagyok.Ebben az orvosoknak volt igaza..És abban is,hogy a kutya talán segíthet a rohamaim csökkentésében.Így lett egy aranyos szőrcsomóm,Yeontan.Mindennél jobban imádom ezt a kiskutyát és így még egyedül sem vagyok.Dolgozni nem tudok,nem vesznek fel sehova sem.Talán nem akarják,hogy ott haljak meg vagy nem tudom,ezért anyának kell dolgoznia folyamatosan.Szerintetek ez nem kicseszés?

Holnap lesz az első nap, hogy Dr.Helyes fog engem kezelni. Kicsit izgulok, mert nem tudom, hogy milyen ember. Ahogy beszéltünk nem tűnik rossz arcnak. Igaz akkor úgy beszéltem vele, mint egy haver. Ha felveszi az orvos szerepet nem tudom, hogy milyen lesz. Meg különösebben az sem nyugtat meg, hogy a vizsgálataim nagy részét egy alsónadrágban szokták végezni. Nem akarok előtte levetkőzni.