Beléd szerettem!❤️

59.

- Ugye soha  nem fogsz  elhagyni ?- néztem rá szomorúan.
- Mi ?...ez most hogy jött ide ?- kérdezte ,a szemét rám meresztve.
- Csak válaszolj- mondtam válaszára várva.
- Hogy gondolhatsz inyenre édesem ,persze hogy nem hagylak el, honann szetted ezt a baromságot , a világ összes pénzéért sem hagynálak el, nagyon szeretlek- mondta és két kezébe vette az arcomat .

   Ezek a mondatok hallatán egy kövér könycsepp gördült le az arcomon, de nem a szomoruság miadt hanem ,a boldogságtól.
- Most mért sìrsz- törölte le a könycseppet.
- Boldog vagyok...boldog vagyok hogy az enyém vagy ,és hogy szeretsz , boldog vagyok hogy veled lehetek, nagyon nagyon szeretlek ...- mondtam  és egyre több könny hagyta el a szememet.
- Én is mindennél jobban szeretlek , vigyázni fogok rád amig csak élek.- ölelt ujra magához.
Viszonozva az ölelését a vállába furtam a fejem, és beszivtam az illatát. Igy ültünk kb 5 percig .
   - Na megjöttünk , nagyon nagy volt a sor ezért ültünk ennyit - értek oda hozzánk Dorothyék, mire gyorsan letöröltem a könnyeimet ne hogy észrevegyék hogy sirtam és oldalra fordultam Adam ölébe hogy ne legyek nekik háttal.
- Mi ez a nagy ölelkezés?- ült le Noah a meletünk lévő ágyra.
- Csak  nagyon szeretik egymást ,igaz?- mosolygott ránk Dorothy ,mire bolintottam egyet.
  A jégkásákat szürcsöltük  ,asztán  az órára pilantottam amin dél 12 volt.
- Kéne menjek ,anyuék után ,mindjárt leszálnak- mondtam Adamnak.
- Megyek veled - mondta és már állt is felfelé.
- De akkor nem fogunk elférni az autóban - néztem fel rá .
- Vigyétek a miénket is ,s akkor   3 an , 3 an jöttök majd.- ajánlotta Noah és adta is át a kulcsot.
- Oké , akkor mi megyünk ,majd késöbb , talizunk ugyanitt.- köszöntünk el ,és a parkóló felé mentünk.
  - Na akkor tali a reptéren - csokoltam meg Adamet.
- Oké, de viggyáz az uton - ölelt meg majd,beültünk az autokba.
Én mentem a Noahékéval , Adam pedig a miénkel.
   A parkoloból kitolatva küldtem még egy puszit Adamnak a levegőben ,majd megnyomva a gázt a reptér felé vettem a irányt.