Hiromi - Hideg, mint a jég (Új Változat)

Párhuzamos Nyárköszöntő bál

Sakae és Hazel a modern korban már párt alkottak, viszont Hiromiban továbbra is ott voltak a gátak Daisuke - t illetően. Yoshiki a férje, bármennyire is hamis emlékeket táplált belé.

Kiderült, hogy Samui valóban nem Hiromi gyermeke, biológiai szülei pedig ismeretlenek. Rása hipnózisának hatására kinyomozták, hogy a fiú Hiromi előtt valószínűleg utcára került koldusoktól származik. Azért került a Code Joysu manipulált császári családba, mert a valóságban arra vágyott, hogy magas anyagi léttel rendelkező életét kaphasson. Természetesen semmiképpen nem volt Yoshiki fia, ám a hallucinációk mind hármójukat megtévesztették.

Samui emlékeiből kiderült, hogy egészen kisgyermek korában került hozzájuk, s Naoya neki is beadta a szert, mikor Hiromi - t magával rántotta a feudalizmusba. Az immáron árván maradt gyermek ellenére szerette volna visszakapni szüleit és haza térni a saját életébe, ahonnan jött.

- Mit akarsz csinálni haza küldesz egyedül? - kérdezte Samui mialatt egész végig Hiromi - ra nézett.
- Sajnálom, tudom, hogy mit tett mindannyiunkkal a drog, s talán még mindig úgy érzed legbelül, hogy a fiam vagy, de nem mehetek veled vissza. Én ide tartozom, ebbe a világba. Mondd meg apádnak, Yoshiki - nak, hogy ne várjon rám. - mondta Hiromi.
- Most, már nincs jogom kérni, hogy velem maradj, viszont bele fogok őrülni, elvesztésedbe. - mondta leszegezett fejjel Samui.
- Légy bátor, te Yuki - onna fia vagy, a legendás hónője, aki eltűnik, mint a kámfor, ha emberek látni vélnék őt, amíg tél létezik, én veled vagyok. - magyarázta Hiromi.

E szavak után szorosan átölték egymást, s Rása beadta neki a Reality ellenszert, aminek hatására teste eltűnt, mintha ott se lett volna, s vissza került a feudalizmusba.

- Vajon boldogulni fog? - kérdezte Hiromi eltűnt fiának látványa végett.
- Yuki - onna gyermeke, még jó hogy! - ismételte szavait Rása.

Hiromi egy utolsó aggódó tekintet vetve az eltűnt fiának hűlt helyére, ismét Yoshikira gondolt. Mit szólhat, ahhoz, hogy így elhagyta? Váratlanul, talán igazságtalanul, s vissza küldte egyedül Samui - t hozzá? Felelőtlen magatartás ez, Yoshiki nevelje fel egyedül, a drog miatt, amikor ő ugyanúgy részese volt annak? Maga sem tudta mit gondoljon, azzal vigasztalta saját lelkét, hogy modern korba tartozik, aligha képes vissza térni hozzájuk, míg Yoshiki Samui mellett él. Viszont ezt meg fogja érteni? Samui elmagyarázza mi történt a hó császárnőjével? Az emberek elfogadják a köddé válását? Régi férje megoldotta az ottani problémákat?

Ahogy egyre jobban ezeken a kérdéseken törte a fejét, úgy fájdult meg a szíve vele azonosan. A Gimnázium folyosóján sétált elmerülve gondolataiban, mikor észrevette, hogy kicsöngettek az órákról. Éppen a folyosó végi teremet zárta be kulccsal Gregorián kezében szorongatva egy vaskos fizika könyvet.

- Tanárúr! - kiabált oda neki Hiromi. Várjon! - tette hozzá.
- Áh, talán bent felejtettél valamit? - kérdezte Gregorián, majd újra kinyitotta az ajtót.
- A szemüvegét elkérhetem? - mutatott felé Hiromi.

Gregorián meglepődött miért pályázik mindig mindenki az ő látóeszközére? Még az építkezésen is leszedték róla, ha nem hagyják ezt abba kontaktlencsét fog viselni!

- Legyen szíves! - kérlelte Hiromi.

Gregorián nem tetsző arckifejezéssel válaszolva, de csak rávette magát, hogy ismét le kelljen vennie, s dühöngve a lánynak nyújtotta oda.

- A szemei megszólalásig teljesen ugyanazok, mint... - a mondat felénél elakadt a lélegzete - mert ugyanaz a két ember! - fakadt ki Hiromi. Maga Yoshiki! Gregorián és Ön egyek csak párhuzamos világokban, ezért láttam az emlékeket, mikor belenéztem a szemébe a vonaton!