18 éves Kat álmai valóra váltása érdekébe New York-ba költözik, még ő sem sejti milyen izgalmakat és új érzelmeket tartogat a város neki . A lány csak az álmát szerette volna valóra váltani hogy híres író legyen és a kiadók felfigyeljenek rá, a ki...
Kat szemszöge: Nem figyeltem az időt, csak pakoltam és pakoltam a holmijaimat az új szobámba, majd neki láttam írni. Az írásomból, és a gondolataimból egy kopogás zavart ki, majd ajtónyitódás,ezekhez pedig hangok társultak. Felálltam az ágyamról és az ajtómhoz sétáltam, majd résnyire nyitottam és úgy hallgatóztam, Akár egy kis gyerek aki a szülei után leskelődik, és hallgatózik. Hegyezte a füleim is és a hangok közül felismertem Harry boldog hangját, és még másik három személyét . Ki kéne menjek innen hogy bemutatkozhassak. Biztos ők azok akiről Harry nem rég mesélt nekem. De milyen az hogy én csak úgy betoppanok közéjük, hisz nem is ismernek és talán zavarnék is , vagy lehet nem lennék nekik szimpatikus . Sóhajtva a hajamba túrtam, és jobbnak láttam vissza csukni az ajtót,ám ekkor egy hangot hallottam, és léptek zaját ami egyre közeledett. Gyorsan visszacsuktam az ajtóm és az ágyamhoz siettem. Megismertem a hangot Harryé volt, aki nem sokkal később kopogás után be is nyitott és barátságosan rám mosolygott. -Kat vendégeink vannak azt hiszem illene bemutatni nekik az új lakótársam -kuncog és hozzám sétál- Plusz így neked se kell az ajtódba hallgatóznod -vigyorog rám - Nekem a fejem rögtön vörös lesz zavaromba. Honnan tudja hogy hallgatóztam?? Ő jót derül zavaromon majd felém nyújtja a kezét. -Ne félj senki nem fog bántani. Én rá mosolyogta és elfogadtam felém nyújtott kezét, majd együtt kisétáltunk. Amin a nappaliba értünk 6 szempár szegeződött ránk. És a hatból 4 szempár nem volt valami barátságos. Én csak álltam ott mint egy szobor, a kínos csendet Harry törte meg mikor elengedte a kezem és így szólt: -Nos hadd mutassam be nektek az új lakótársam Kat-et. Kicsit csendes de szerintem befog tudni illeszkedni hozzánk-mondja és a társaságra majd rám pillant- -Kötve hiszem hogy közénk való lenne -szólal meg egy szőke hajú srác, és végig mér majd elhúzza a száját - Én csak döbbenten hallgatom mekkora egy tuskó!! -Én is így gondolom -áll barátja oldalára egy fekete hajú,barna szemű srác majd Harry felé pillant- Harry csak a fejét rázza, és sóhajtva az előbbi sráchoz sétál,majd mellé ülve a combjára rakja a kezét és így szól: -Ugyan Matthew, miért vagytok ennyire ellenségesek vele? Nem is ismeritek -ránéz majd felém pillant és a fejével a kanapé felé int hogy nyugodtan üljek le- Én a kanapéhoz sétálok, és helyett foglalok egy fekete hajú lány mellett aki barátságosan fordul felém és így szól : -Ne is foglalkozz ezzel a két tök fejjel, mindig ilyenek ha új ember megismeréséről van szó-kezet nyújt- Emeraude Toubia vagyok, de mindenki csak Emnek hív -mosolyog barátságosan- Én elfogadom kezét, és mosolyogva megrázom . -Katherine Mcnamara de csak Katnek hívnak, örülök hogy megismertelek. Ő kuncog, majd elengedi a kezem és Harry felé pillant. -Végre megtaláltad a legjobb lakótársad, és lány. Lesz kivel beszélgessek és vásárolni járjak. Dom, és Matt ebbe nem igen volt a hasznomra-húzza el a száját- A srácok felé pillantok hogy mit lépnek Em beszólására. Harry jó ízűen felnevet , és az asztalhoz hajol hogy elvegyen egy koktélt amibe belekortyol, a két másik fiú egyszerre forgatja meg a szemét. Ez már ijesztő. Annyira nem illek ide tényleg. Domnak a szőkeségnek igaza volt. Az én csendességem, és visszafogottságom nem ide való. Ők mind annyira másak. Kezdem magam kényelmetlenül érezni így fel állok és a társaságra mosolygok . -Ne haragudjatok de van még egy kis elintézni valóm, örülök a találkozásnak- mondom, majd vissza sietek a szobámba, és magamra csukom az ajtóm-
Harry szemszöge: -Miért voltatok ilyenek? -furán nézek a két delikvens srácra - Matt felsóhajt mellettem, majd rám néz, és így szól. -Egy idegent fogadtál be a lakásodba, és még csak nem is szóltál róla. Nem is ismered te sem, és bizalmat szavaztál neki...-morogja- -Mattnek igaza van Harry-néz rám Dom is - Azt se tudjuk ki ez a lány, vagy mit keres NY-ba, tuti nem idevalósi. Csak a nevét tudjuk, és azt hogy borzalmasan csendes és szégyenlős. Én csak sóhajtok és az italomba kortyolok, bölcsebb ha nem mondok semmit, és most Mattel se akarok összeveszni. Szerencsémre Em felszólal helyettem is . -Ugyan már srácok, mind furák vagyunk. És különben meg borzalmasan bunkók voltatok vele, én se szívesen állnék szóba veletek a helyébe... Miért vagytok ilyenek? Szerintem adhatnánk neki egy esélyt. -von vállat- És ha ti nem is álltok mellette én igen. Megnézem mit csinál. A két fiú csak pislogott mire én felkuncogtam Em kirohanásán, igazat adok neki. De majd beszélek Mattel, ő pedig majd hat Domra. Em elhagyta a kis csapatunkat, én pedig Matt felé fordulok. -Azért remelém ettől még ma itt maradsz, és nem menekülsz el. -pillantok rá vigyorogva- Ő hangosan nevet fel, majd egy csókot lehel ajkaimra, mire Dom a kanapé másik végén krákogni kezd.
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Mi szét rebbenünk a hangtól és felé pillantok. Dom fel áll majd ránk néz és így szól: -Ez nekem kicsit sok már, és mielőtt elfajulna a helyzet lépek. Vár egy szőkeség -vigyorodik el - Egy köszönés után Dominic magunkra hagy,de mielőtt elmenne látom ahogy futólag Kat szobája felé pillant. Nem közömbös neki szerintem ez a lány,de ezt nem akarja elismerni ő maga sem. Hallom ahogy a lányok bent csacsognak, és hangosan felnevetnek ezen jót mosolygok majd Matt felé pillantok. -Még egy kört? -kérdem szerelmemtől majd fel állok mellőle és a pulthoz sétálok hogy újabb koktélt keverjek-
