VIII.

814 19 0
                                    

Logan szemszöge



- Mit csinálsz? –kérdezte Noah, mikor belépett az ajtón.

- Ööö, takarítok? – kérdeztem vissza, miközben a tányérokat pakoltam a mosogatógépbe.

- Azt látom. De... miért?- erre elmosolyodtam, szerencsére háttal álltam Noahnak így nem látta a bugyuta vigyoromat. Mivel nem válaszoltam neki, belerúgott a hátsómba.

- Társaságra számítok.

-Tudom, azért vagyok én is itt, és?

- Amy.

- Mi?

-Amy miatt.

-Ohh már minden világos! De nehogy elcseszd nekem, ember!-felé fordultam, és összefontam a karomat a mellkasomon.

- Megpróbálom. Tényleg.

Befejeztem a mosogatógép feltöltését, majd egy kört tettem a kanapé körül, hogy megbizonyosodjak róla, nem hagytam-e üres óvszeres tasakot a földön. Sosem jó dolog magyarázkodni. Az tény, hogy rengeteg lányt megdugtam a suliból, ez nem is volt titok, de nem láttam értelmét emlékeztetni is rá őt. A hálószobámban voltam, és épp a ruháimat pakoltam, amikor hallottam, hogy nyílik a bejárati ajtó. Besétáltam a nappaliba, és Amy ott ült a kanapén. A haját felkontyolta és valami pizsamaféleség volt rajta. Nem volt egyszerű, hogy ne törjek ki nevetésben. Még sosem fordult velem elő, hogy egy nő ilyen öltözékben jött volna a házunkba. Ez azonnal megmagyarázta, miért ment bele ilyen könnyen, hogy eljöjjön. El akarja érni, hogy megundorodjam tőle, és hagyjam békén. Ebben a ruhában is rohadt szexi volt. Ez a lány akár egy zsákot is felvehetne, akkor is meg akarnám dugni.

- Ideje volt már, hogy megérkezzetek. – mondtam, és leültem a kanapéra.

Először úgy látszott büszke magára az ötlete miatt, de ahogy beszélgettünk, és én érzéketlen maradtam, tisztán látszott, hogy csődöt mondott a terve.

Pamela javasolta, hogy nézzünk tévét. Az volt az utolsó dolog, amit akartam, hogy egy szobában legyek Amyvel, de ne tudjak beszélgetni vele. Felálltam.

- Nem vagy éhes, Amy?

- Már ettem.- mondta.

- Ne higgy neki! Ma még semmit sem evett.- szólt közbe Pamela

Kinyitottam az ajtót, és próbáltam a megszokott hangon beszélni. Még sosem voltam ilyen izgatott, attól, hogy kettesben legyek egy lánnyal, különösen, hogy nem szexelek vele.

- Gyere. Biztos éhes vagy.

Lenézett az öltözetére.

- Így?!-kérdezte.

Fogalma sem volt róla, milyen gyönyörű.

- Szerintem rendesen nézel ki. Menjünk, majd éhen halok.

-Van más választásom?

-Igazából nincs. Gondoskodnom kell rólad nehogy éhen halj nekem.-mondtam és rákacsintottam.

Beszálltunk a kocsimba és elindultunk a Carney's-ba. Nem tudtam a vezetésre koncentrálni miatta, így amikor csak tudtam rá pillantottam. Volt valami a jókislány álarca alatt, de még nem tudtam megfejteni mi lehet az... A látványomat is utálja az tény, de az, hogy Amy összehasonlít valakivel, aki régebben megbánthatta, még rosszabb volt. Még alig ismertem, de a gondolat, hogy valaki tett vele valamit, feldühített. Hisz nincs rá ésszerű magyarázat, miért viselkedne különben így? De akkor is csak egy ribanc. Még ha jó útra tért ribanc is. Egy mérföldről is kiszúrtam az ilyen lányokat, de a felvett álarcom lassan kezdett leolvadni, mert végül mégiscsak találtam egy lányt, aki volt annyira érdekes, hogy megismerjem.

Valós(Real)Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon