karantén

22 7 0
                                    

Feleslegesen telt óráimat
Már nem is számolom tovább.
Újrahajtogattam a ruháimat,
Csak unalmam hagyjon alább.

A kertben szoktam ücsörögni,
Hogy meglegyen a kinti érzetem.
És mostmár nem kell könyörögni
Hogy újítsam meg a buszbérletem.

A családom már nagyon kiakaszt,
Mindig ilyen idegesítőek voltak?
Nem az én hibám hogy a zoom megakadt,
Apa véletlen a routert a helyéről eltolta.

Szinte vakáció, ha elvisznek a boltba,
És már el-el felejtettem milyen a társadalom.
Mindenki wc papírért áll sorba,
Hisz ha nincs, Bözsi nénit elkapja az aggodalom.

Remélem, hamar vége lesz az egésznek.
Hiányzik a való élet, az emberek.
Az osztályom nélkül nem bírnék ki még egy tanévet,
De reményem rengeteg.









TöredékekDonde viven las historias. Descúbrelo ahora