1.rész

6 3 0
                                    

-Deee UI nem igaz hogy nem várod-nyávog a fülembe Britani.

-Jaj Britani ne nyávogj már-szól rá  Sujin. Kis negatív..

Egyebként sziasztok UI vagyok. Hülye név? Szerintem is. De anyukáméknak tetszett. Haha.

Ez a két idiota azért van ennyire bezsongva mert egyetemre megyünk, nem. Nem a tanulás miatt, hanem az új légkör miatt. Viszont mi hárman is külömböző személyiségek vagyunk.

Britani egy barátságos és nyitott személyiség. Na meg eleg pozitív viszont neki is vannak nehéz napjai.

Sujin egy negatív ember, de ha lelkesitenie kell engem vagy Britett akkor tudd pozitív is lenni. Na meg persze kedves és segitőkész.

És én magam UI én ennek a keveréke vagyok. Mikor hogy. Van amikor negatív vagyok van amikor pozitív, de mindegy. Én szeretem magam és ők is szeretnek engem.

-De nagyon is várom-szólalok meg így félbeszakitom a kis vitájukat-viszont elég fura nekem ez az egyetem.

-Ezt hogyérted?-kérdezi Sujin érdeklödő tekintettel.

-Jaj hagyd abba elrontod a jó kedvem-szólal fel Britani.

-Fogjátok be mind a ketten és csak utazzunk-dühödök be pár másodperc alatt.

Birtani hisztérikusan keresztbe fonja  a kezeit, Sujin pedig csak bedugja a füllhallgatot. Chh hisztisek.

(Az egyetemen)
Már ide értünk és el is foglaltuk a helyünket, mármint a szobába.

Sujin és Britanié lett az emeletes ágy én pedig alszok egyedül mármint az ilyen külön ágyban.

-Nem megyünk körbe nézni?-kezd el tapsikolni Brit

-Felőlem-ránt vállat Sujin.

Nekem meg mindegy szóval így elindultunk körbenézni.

Egy elég hosszú folyoson mentünk végig aminek a közepe fele volt egy nagy kör és ha jól hallottam sírnak. Mi a f...?

-Gyerekek menjünk és nézzük meg-súgom oda halkan.

Egyértelműen bólogatni kezdenek.

Odaérve a nagy tömeghez annyi látszik hogy egy vitrin bámulnak amiben  2 fiú képe van és egy közös. Kosarasak. De mert sírnak?

-Szia bocsi-bököm meg az egyik lány vállat-eltudnád mondani hogy mi történt itt.

Nagyra nött szemekkel bámult majd mikor realizálta hogy újak vagyunk elmosolyodott és beszélni kezdett.

-Sziasztok a nevem Harim, Jeon Harim.-nyujta felénk kezét,kézfogás gyanánt.

-Én UI, ő Britani és ő Sujin-fog velük is kezet.

-Ez a két fiú elhunyt. Rejtélyes halált szenvedtek és sajnos nem tudjuk az okát. Sokan öngyilkosságra gondolnak, de Jungkook és Taehyung bodlogak voltak mindig is.-a lány eddig birta keserves zokogásba kezdett, rosszul esett így látnom de valamiért az volt bennem hogy ;"Gonosz megérdemli hogy sirjon,,

-É...és hogy hivják őket?-najó most komolyan én dadogtam?

Ahogy látom nem csak engem de még Britaniéket is meglepte.

-Ő itt Jungkook, Jeon Jungkook-De a lány is Jeon...akkor-ő a batyjám.

Ez nekem fájt lelkileg.

-Sajnaljuk-mondja Sujin és kedvesen mosolyog a lányra.

Igen ilyet is tud, sajnos ezt a rideg külsőt kevesen tudják megtörni de úgylátszik a lánynak sikerült. De nem sokáig ez egyértelmű.

-A másik pedig Taehyung, Kim Taehyung. Neki a huga ott áll vagyis inkább térdel. Ne haragudjatok mennem kell-int egy utolsót majd inkább odamegy a lányhoz.

-Mi inkább menjünk vissza-javasolja Sujin

Nem szólunk semmit csak elindulunk.

A szobába visszaérve mindenki a saját ágyára dobja le magat.

-Gy..gyerekek-szólitom meg barátnőimet.-ezt látnotok kellene.

Ők sietősen mellém lépve ők is lesokkolodnak.

Ez egy kép Taehyungról es Jungkookról. De ha itt egy kép akkor ezek szerint mi az ő szobájukat kaptuk.

Hangosan nyelek egy nagyot amire Britani meg is ijed.

-De ez csak egy kép nem kell félni tőle-mondja bártan nézve  a képet de a hangaj ígyis megremeg néha.

-Kiakarom nyomozni.-ejtem ki meggondalatlanul a döntésem.

-Egyedül?-kérdezi Britt

-Nem, csapatostol.

-Mi is veled tartunk-vágja rá Sujin

-Rendben. De majd csak holnap, én elmegyek letusolni.-mondom majd indulok is a fürdőfelé.

Levetkőzve állok be a meleg, már már forro víz alá, és gondolkodok mindenen. Mért pont ez a szoba?

Egy kb olyan félórás áztatás után. Kiszállok majd beállok a tükör elé. Párás lett a víz hőségétől ezért egy másik törölközőt a kezembe véve törlöm le.

Mikor készen lesz lehajolok hogy még az arcomat mégegyszer megmossam, majd mikor visszanézek a tükörbe a szívinfarktus kap el.

Hirtelen ötlettől ingerülve mégegyszer megmosom az arcom jéghideg vízzel, de amit láttam a tükörben már eltünt.

Gyorsan átöltözve nem érdekelt mim vizes és mim nem. Siettem vissza a szobaba majd az ágyra törökülésben leülve kezdem rágni a körmöm.

-UI, baj van?-óvatosan próbal rákérdezni de a hangjába lehet hallani a kiváncsiságot es az aggodalmat.

-Persze-biztatóan mosolyogni kezdek.

-Na nekem ezt ne add be-vágja rá Sujin

-A..azt hiszem láttam Taehyungot a tükörbe...

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Apr 26, 2020 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Gyilkosság az egyetemenWhere stories live. Discover now