Barátságból örök boldogság

17 rész

A német óra elég gyorsan telt mert helyettesítő tanárral voltunk és mindenki beszélgetett. Egyszer csak bejön az ofőnk Kati néni egyben ő az igazgatóhelyettes. Mindenki csöndben ült és mindenki normálisan viselkedett. A tanár úgy tett mintha valamit csinálna mert minden tanár nyomkodta a telefonját. És ránk mondják hogy függők vagyunk! Persze a végén Kati néni kérdezte hogy lesz-e mazsi? Mondtam nem tudom beszélek majd a Patival. Kiírjuk a csoportba. Miután kiment mindenki folytatta a dolgát. Kicsengettek. Ahogy mentem szünetre találkoztam Szabinával.
Szabina:Szia Mizu?
Tina:Semmi különös veled? Rég beszéltünk! Mivan Patrikkal!?
Szabina:Megvagyunk nagyon szeretjük egymást minden délutánt együtt töltünk.
De ezt a beszélgetést a csengő zavarta meg. Elköszöntünk egymástól és jött a matek. Mivel dolgozatot írunk így nem hoztam magammal a felszerelést. A dolgozat elég jól sikerült. Kicsengettek. Mi végzősök mentünk a szokásos helyükre mert nálunk minden egyes végzős évfolyamnak megvan a saját helye és a miénk volt a legjobb. Közel a büféhez távol a suli épülettől. Zozo már ott volt így mivel már mindenki tudja hogy együtt vagyunk így az ölébe ültem és megcsókoltam. Kicsit arrébb ott volt a Corleone Family és a csók után odanéztem mindenki furcsán nézett de nem foglalkoztam vele. Beszélgettünk a haverokkal aztán becsengettek. Kézen fogva mentünk be és mivel ez volt az utolsó óránk mellé ültem törin mert filmet néztünk a Tanú című filmet így mivel már láttam hátul szép csöndben megcsináltam a leckét. Miután ezzel végeztem Zozo vállára hajtottam a fejemet és néztem a filmet. Kicsengettek. Én voltam az első aki kiért az ajtón. Elindultunk haza ketten együtt de valaki ezt is megzavarta.