Amint vége volt az órának, már rohantam is az ajtó felé, hátra hagyva Taehyungot. Már az ajtónál voltam mikor neki mentem valakinek, ezáltal a fölre estem.
- Hé ! Nem látsz ? Figyelj már oda jobban törpe.
Felnéztem és jungkookot láttam, mögötte a csatlósaival.
- Te áltál az utamba. Ne engem hibáztass már te tulok. - Álltam fel és poroltam le magam.
- Persze, fogd csak rám . Na állj arrébb az ajtóból. Ezzel félre lökött majd fujtatva ment be a terembe.
Taehyunggal kimentünk a teremből, miközben mondtam neki a magamét.
- Hát ezt nem hiszem el, és még engem hibáztat ez az állatkert szökevény.
Tae csak nevetett rajtam majd átkarolva engem, mentünk órára.
Matek volt a következő, szóval végig untam az egészet mivel én már tudtam az anyagot. Óra végén a tanárnő oda hívott magához és mondta hogy menjek órák után az igazgatóhoz.
Kint a terem elött Tae várt engem.
- Na , mivolt ? Mit mondott ?
- Csak azt hogy menjek az igazgatóhoz a nap végén.
Az órák végezetével el is indultam hozzá. Bekopogtam, majd be nyitottam. Kikerekedett szemekkel néztem hol az igazgatóra, hol a durcis tulokra.
- Nos Jimin, azért hivattalak ide mert meg szeretnélek kérni arra hogy korrepetáld Jungkookot matekból, mivel te kitűnő vagy belőle.
- De miért pont én ? És miért pont őt ? Mr.Kim biztos van valaki más aki segítene neki.
- Nem, sajnálom de én téged kértelek meg rá.
- Aish, jól van. - Mondtam mérgesen.
- Köszönöm, most el mehettek.
Mindketten kiléptünk az irodából, és már mentem volna a kijárat felé ha nem állít meg.
- Tudom, hogy semmi kedved korrepetálni engem, de akkor már beszéljük meg az időpontot.
- Jó, akkor holnap 4 kor a könyvtárban. Ne késs. Ezzel ott hagytam, majd indultam haza. Otthon anya várt engem vacsorával Leültem az asztalhoz majd enni kezdtünk.
Apa sajnos még kiskoromban meghalt. Nem emlékszem rá nagyon mivel csak 2 éves voltam mikor ez történt. Megköszöntem a vacsorát majd, a szobámba mentem.
Nem is értem igazából, hogy miért engem kértek meg hogy korrepetáljam őt. Ahh, de nincs kedvem hozzá, ha még mást kéne akkor talán benne lennék de hogy őt. Dühöngésem közepette elaludtam.
Na lássuk mit hoz a holnap.Sziasztok. Meghoztam az új részt. Nem tudom, hány embernek fog tetszeni, de bízom benne hogy jó ötlet volt elkezdeni írni.
Hibák lehetnek benne, amiket majd kijavítok.
Köszönöm hogy elolvastad.
KAMU SEDANG MEMBACA
Félreismertelek Jikook ff. Befejezett✔
Fiksi Penggemar- Szeretlek, hát nem érted ? - Kérdezte megtört hangon. Fejét felemelte, könnyes szemeivel rám nézett. - M-mi ? - Ledöbbentem válaszát hallva. Egy kicsit sem számítottam rá hogy ő...pont ő... akit elvileg utálok, szerelmes belém. Jézusom...Jungkook...