Mi az igazság? ( AsaNoya ff)

2

Asahi szemszög

Amikor felébredtem Noyát nem találtam az ágyamban. Vajon haza ment? Nem, nem hiszem. Azt mondta, hogy hétvégén itt akar maradni.
Lementem a földszintre. De ott sem volt. Gondoltam felhívom. Biztos a telefonját magával vitte. De nem vette fel.
Elé jött az aggódó énem, kétségbeesetten hívogattam Noyát, meg szétnéztem a környéken. De semmi.

Egy óra múlva kopogtak az ajtón. Kinyitottam, és Noya állt az ajtóban.

- Hol voltál? Miért nem szóltál, hogy elmész?- nagy levegőt vettem- Aggódtam!
- Naa~ - nagy mosolyt tett az arcára, végre itt úgy nézett ki mint az a Noya akit a suliban is ismerek- Nincs szüksége a csapatnak egy újabb anyára. Már van egy Sugamamánk!
- Haha.. Tényleg. De szólj ha elmész. Hiszen megengedtem, hogy a hétvégét nállam töltsd. Úgyhogy van jogom tudni, hogy hová mész.- hirtelen elbizonytalanodtam- Nem?
- Hahahaa- megfogta a vállam- Azért nézel ki idősebbnek, mert túl sokat aggódsz. Az aggódás öregít, ezt jegyezd meg- és szépen kikerült és bement az ajtón. - Ha nem baj lefekszem aludni, hulla fáradt vagyok.- elindult, fel az emeletre, a szobám felé, mentem utánna.
Beledőlt az ágyamba, már aludt is volna ha nem szólok közbe.
- Noya.. nem aludtál jól, hogy ilyen fáradt vagy?- ő lassan felém fordította a fejét
- De jól aludtam csak..
- Csak?- ugye nem az éjjel közepén lépett le- Várjunk, mikor mentél el?- nem szólt semmit. Biztos azon gondolkozik, hogy, hogy terelje el a témát.
- Reggel hét óra körül. - úgy mondta mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lett volna.
- Tényleg?
- Tényleg. - a fal felé fordult és már szinte egyből hallottam az édes, egyenletes szuszogását.
Nekem ez gyanús. VÉGKÉPP GYANÚS.
Túl természetesen mondta. Ez nem Noyára vall. Lehet ha csak én vagyok hülye, és túlságosan a dolgok mögé akarok látni, de ő bizony titkol előlem valamit. Még mindig nem tudom az okát, hogy miért van nálam az egész hétvégén. Mindig amikor szóba kerül kitér a válasz alől. Pedig ha valami baj van mindig nekem mondja meg elsőnek. Megbízik bennem. Vagyis azt hiszem. Majd ha felébredt, tényleg kiszedem belőle, hogy mi folyik itt!

....

Már az óramutató a négyet üti. Noya már legalább öt órát aludt. Nem hiszem, hogy ennyire fáradt lett volna, pedig azt mondta, hogy hétkor ment el. Hazudott mi? Nem bízik bennem. De mi oka lenne hazudni a legjobb barátjának? Vagy csak én gondolom, hogy legjobb barátok vagyunk?

Egy fél óra múlva egy Noya cammogott (?) le a konyhába.

- Már biztosan éhes vagy, megmelegítem a kaját. Én már az előbb ettem.- egy tányér miso levest betettem a mikróba. Amikor kész lett Noya elé tettem, adtam neki pálcikát.
- Itadakimasu- és már evett is.

-Noya- szólítottam meg pár perc múlva- Mostmár megtudhatom, hogy miért töltöd nállam az egész hétvégét?
- Oh már el is fogyott a leves. Kaphatok repetát? - már töltötte is a második adagot.
-Noya! Komolyan kérdem! Miért tereled el mindig a témát amikor erről kérdezlek?- elkomorodott az arca. De hirtelen egy óriási mosoly keletkezett rajta.
-Asahi-san~! Már egy hétvégét sem tölthetek a legjobb haveromnál ha akarok!? Hehe ne aggódj annyit. Úgy nem vagy aranyos. - és ette a második tányér misot mintha semmi zavarba ejtőt nem mondott volna. De az előbb azt mondta, hogy aranyos vagyok!
Az egész fejem szerintem vörös lett.
-Asahi-san? Tiszta piros az arcod, jól vagy?
- Haha.. jól vagyok, jól vagyok. Csak talán túl meleg van itt, nem?- elindultam az ablak felé, hogy kinyítsam azt.
- Pedig pont tökéletes a hőmérséklet, nincs se túl hideg, se túl meleg szerintem.- letette a tányért- Na de végeztem is. Nyolckor megint dolgom van. De nem maradok ott az egész éjjel, tizenkettőkor jövök. Nem kell megvárj.- közben elindult, fel a szobámba.
- De, várj. Hová mész nyolckor? - rohantam utánna.
- Na de Asahi-san! Szabad így faggatni a vendéget?- megbökte a melkasomat- Részmunkaidős állásban dolgozok és oda megyek. De ma nem kell sokat melóznom, mert holnap vasárnap. Mostmár nincs mi miatt faggas, úgyhogy mentem és még eggyet pihizek. - és itt hagyott. EZT NEM HISZEM EL! Megint hagytam lelépni az nélkül, hogy megtudtam volna, hogy miért van nállam hétvégén. De talán tényleg csak ennyi az oka, mint amit mondott. Nem, nem. Asahi ne hagyd magadat átverni.

.....

Na megeröltetem magam és megírtam a második részt! Talán Asahi csak túlgondolja ezt az egész ügyet?