15. 《utánna》

6.8K 185 20
                                    

- Tűnjünk el inenn most!- mondta Eric majd elkezdtünk rohanni. Teljesen az autóig rohantunk.

- Hé jól vagy Sandra?- kérdezte aggódóan Eric.

- Nem nagyon- ingatta a fejét.

- Engedd előre kérlek- kérte tőlem a bátyám majd hátra ültem ő pedig előre. Természetesen csak a kocsiban ki nem száltam. 

- Most amd induljunk srácok!- szolt közbe Nathan. A bátyuskám  rálépett a gázra majd mentünk is.

Az út közben azt hallgattam, hogy hogyan veszekednek Sandráék. Igen megint veszekednek.

- Elég már. Idegesítőek  vagytok. Szét unjuk magunkat Nancyvel. Sőt ő meg rosszul is van mert Sandra előre ült- forgatta a szemét Nathan.

- Nem az én hibám, hogy hatra ült- ordította hátra Sandra.
Itt meg mi a franc történik. Mióta beszálltunk  az autóba egyfojtába megy a veszekedés.

- Kussoljatok már be! Rosszul vagyok ti meg azon veszekedtek. Egyik  percbe féltékenység utánna pedig félre értesz valamit. NYUGODJATOK LE! Köszönöm-  mondtam mire mindenki csendbe maradt és egész úton nem beszéltek.
Elaludtam így csak arra keltem fel, hogy Nathan ébrezget.

- Csipke rózsika. Kelj fel- simított végig az arcomon. Kinyitottam a szemem és tudomásul vettem hogy csak mi vagyunk az autóba.

- Többiek?- kérdeztem

- Elmentek és valószínűleg megint veszekednek. Na de menjünk ki!- mondta majd kinyitotta az ajtót.

- Figyi ma tartsunk már egy beszélgetős estét úgy mint régen- bizonytalanul tettem fel az ötletet, de a hangom biztos volt.

- Oksa. Öm akkor gyere át hozzám vagy nálad legyünk?- kérdezte.

- Nálam-

- Okes- mondta majd mentünk is be a házba. Jól mondta. Sandra és Eric veszekednek.

- Akkor menj a kis barátnődhöz, de engem ne keress!- kiabálta megint Sandra.

- Előbb megyek hozzá mint hozzád!- ordította vissza Eric.  Én csak meg forgattam a szemem majd oda sétáltam közéjük.

- Srácok- kesztem volna el

- Nem  érdekel- kiabáltak egyszerre.

- Oh nem érdekel akkor MOST befejezitek. Sandra megy a vendég szobába. Te meg mész a szobádba!- kiabáltak már én is idegesen.

- Nem vagyunk gyerekek!- mondtam ismét egyszerre.

- Akkor nem csináltok ilyent. Istenem komolyan. Ha az a bajjotok ami ott történt akkor felvilágosílak  bennetek. Mi is ott voltunk!!- ordítottam és fojtattam volna ha Nathan nem szól közbe.

- Gyere, hagyd őket- mondta majd megfogta gyengén a kezem majd elkezdett magaután húzni. Egészen a szobáiig. Becsukta a szoba ajtót és rám nézett.

- Mivan?- igen meg most is dühöngtem.

- Ne avatkozz bele csak felhúzod magad. És ez nem tesz jót- mondta talán aggodóan?

Bátyám Legjobb HaverjaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora