Balhés Gimi - A kezdetek kezdete ✔

Balhés Gimi KÜLÖNKIADÁS 2. 💜 Nyári Kalandok

💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜

                               ~~~
- Miért?
- Pi... Pisilnem kell.
- Csak fél óra. Ki bírod nem?
- Nem. - szorítottam össze a fogam. Nyugi... Nem azért mert nagy dolgom akadt. (De szépen fejeztem ki. 😂 Írói szerk.)
- Oké... Ott egy pihenő hely. Megállok.
Kiszálltam, azonnal siettem a mosdóba és miközben pisiltem megláttam, hogy... Neee!
Neheheheeeeeeee!!!!! Megjött. Basszameg! 😡
Gyorsan visszafutottam a kocsihoz és anyához hajoltam a leeresztett ablakon keresztül.
- Anya. Én mindjárt megfojtom magam.
- Mi az? Bepisiltél?
- Rosszabb. Megjött. - mondtam, mire anya leblokkolt. Aztán kínosan felnevetett és előszedett egy betétet a táskájában lévő neszeszerből. Közben apa kiszedte a bőröndömet. Az az Isten verte csavargatós pakolás. Nem találtam egy bugyit sem.
(Jézusom. Elnézést kérek, amiért ezt a kínos, mondhatni tabu témát is beleírtam a sztoriba. Akit nem érdekel próbálja meg kihagyni vagy nem tudom. De ezt muszáj beleraknom, hogy lássátok nem lehet minden tökéletes. 😐🙂 Írói szerk.)
Visszafutottam a mosdóba és miután végeztem, örömmel vettem tudomásul, hogy a (sárga!) ruhámnak semmi baja. Adta az ég.
Az utazás többi része már nem volt olyan kellemes. És a nyaralás se, hisz minden tervem befuccsolt. Nem mehetek a tengerbe. ☹️
Na azt majd én eldöntöm, oké mensi? Nem teszed tönkre a nyaralásom! 😡
Bence és apa mit sem sejtett persze. A mázlisták. Fél óra telt el kB, ahogy azt apa mondta. Megérkeztünk a Barcelonai hotelba. Mármint az egyikbe a sok közül. Rengeteg van.
Irány a recepció. Újra megvillanthatom az angol tudásom. Yeah. 🙂
Még aláírtam és kitöltöttem egy csomó dolgot (én!), aztán a zsebembe süllyesztett pénzt átnyújtottam a recepciós nőcinek.
- Welcome in our hotel. Good amusement!
(Üdvözlünk a hotelünkben. Jó szórakozást!)
- Thank You! - intettem és visszamentem anyáékhoz akik meredten bámultam engem.
- Mit mondtál?
- Köszönöm.
- De nem most. Úgy általában.
- Kértem egy szobát 4 személyre. Aztán megoldottam mindent. Tessék itt a 11.es szoba kulcsa. Az a miénk.
- A kulcs az a key nem? Azt is egy játékból tanultam. - nézett rám Bence.
- De, de. Ügyes vagy.
- Hol a 11-es szoba? - kérdezte apa.
- Mittom én. - vonogattam a vállam.
- Itt egy kiírás. 1. Emelet. - mondta anya egy falra ragasztott tábla előtt állva.
- Akkor irány a lépcső. - indult meg apa.
- De itt ez a jó lift. - vigyorgott Bence.
- Nem fogunk liftezni egy emeletet!
- De annyi a csomag...
- Csönd! - dörmögte halkan apa és elindult fel a lépcsőn. Hát... Jobban jártunk volna a lifttel. Ugyanis az anya kezében lévő egyik szatyor elszakadt és a lépcsőn végig gurult 3 labda, mindenféle naptej meg tusfürdő... A szexy kockás pokrócunk pedig a földön hevert.
Íme a Szálkás család. Csak remélni mertem, hogy senki se látta. Jézus. 😂
Apa kinyitotta az ajtót és... Azta. Egy gyönyörű szoba tárult élénk. Volt egy kis bejárati rész, 2 fotellel és 2 szekrénnyel. Volt egy nagy fürdő, egy kis konyha féleség (mosogató, kis hűtő, 2 kisebb szekrény, fiókok, egy kis pult). Volt egy nagy francia ágy. Na az lesz az anyáéké. Oldalt pedig 1-1 kis ágy. Az lesz a miénk, gyerekeké. Volt még egy terasz. Ott egy asztal 4 székkel. Azta. Micsoda kilátás. Tényleg gyönyörű... Látni a tengert meg minden. 😯😯😯
Kipakoltunk mindent és eldöltünk az ágyon. 20 perc múlva kopogtak. Csak a szobaszervíz vagy mittom én. Nem szoktam hotelokba járni.
Egy csávó megkinált minket pezsgővel, de szépen és udvariasan visszautasítottam. Apa legnagyobb bánatára. Tehát...
8-kor indultunk Budapestről, és most este 6-kor itt döglünk egy hotelban.
- Akkor holnap tengerpart? De jó! - vigyorgott Bence.
- Már akinek. - nyöszörögtem.
- Nem csak tengerpart van itt. Nehogy már Réka kimaradjon a jóból. Találjunk ki valami programot. - mondta anya.
- Esti városnézés? - ajánlotta fel apa. Mindenkinek nagyon tetszett az ötlet.
Én felvettem a farmerem, a fekete-fehér csíkos ujjatlan, vállnál fodros pólómat, arra rá pedig egy vörös bőrdzsekit. Amit azért nem hordtam suliba mert már kicsi rám. Mondjuk farsangkor az volt rajtam. De ide pont jó. Olyan mintha direkt lenne olyan. Aha... Direkt.
A hajam kiengedtem és egy kicsit be is göndörödött. Leadtuk a kulcsunkat a recepción és elindultunk a belvárosba. Majd a természetesebb részt megnézzük nappal.
Olyan szép épületek voltak mindenhol. Néhol-néhol utcai zenészek. Adtunk nekik pénzt.
Egy fiatal csávó (20 év körül lehet) gitáron játszott. Kicsit félénken. Gyanítom első fellépés. Szegénynek senki nem adott semmit.
- Bence kérlek vedd videóra.
- Mit?
- Éneklek vele.
- Kivel?
- Azzal a sráccal. - mutattam rá. Ejnye. Mutogatni nem szép dolog.
- Réka nehogy! - modult rám anya.
- Pedig de. - mondtam. A srác Adele Send My Love-ját játszotta. De így, hogy nem énekelt senki elég béna volt.
- Can you repeat it please? I'm singing with you okey? I Like this song.
(Meg tudnád ismételni? Éneklek veled oké? Imádom ezt a számot.
- Ammm...
- I'm a very good singer. - mondtam.
- Really? - nevetett fel. Most miért? Igenis jó énekes vagyok.
A srác újra kezdte, kicsit bátrabban, és végre én is énekelhettem. Ő, anyáék, és minden más járókelő meglepődött. Most vagy nagyon rossz, vagy nagyon jó. De hát ez jó!
A srác megbátorodott és hangosabban pengette a gitárját. A reflénnél jártunk amikor az első ember odajött hozzánk. Egyre többen jöttek és a szám végére egy csomó pénz ott hevert a földön. Hatalmas tapsot kaptam. Vagyis kaptunk.
- Great scot! You are very good.
(Úristen! Nagyon jó vagy.)
- Thanks. You too.
(Köszönöm. Te is.)
- What's your name?
(Mi a neved?)
- Réka. Szálkás Réka. I From Hungary.
- Oh. My Name is Marco. Thank you for this. - mutatott Marco a pénzre hálásan.
- Réka ez brutál jó volt. Feltolhatom a YouTube csatornára? - lépett mellém az öcsém.
- Van YouTube csatornád?
- Ühüm. Nagyinál csináltam. Eddig csak Gameplayek voltak feltöltve. De ez menő lesz.
- Oké. Fotót is csinálnál?
- Aha. Ki a tag? - nézett Marcora aki a pénzét rakta el egy táskába.
- Marco. Marco! Can I take a photo?
(Csinálhatok egy képet?)
- With me? - kérdezte, én pedig bólintottam.
(Velem?)
Bence csinált pár fotót, amin Marco egyik kezével hanyagul átölel, a másikkal pedig a gitárt fogja. Még szívesen maradtam volna vele énekelni, de folytatnunk kellett a városnézést. Apa és anya nem nézte jó szemmel, hogy leálltam egy idegennel beszélgetni és énekelni. De megenyhültek, mert kiakadtam, hogy ennyit had szórakozzak már én is.
Kész szerencse, beugrottunk egy boltba. Olyan mint otthon a DM vagy a Rossman. Szóval vettünk nekem betétet, és... Egy napszemüveget is. Nagyon menő. Hát persze. Spanyol. 🙂 Egy pizzázóban vacsoráztunk.
Hazafelé menet találtunk pár macskát az utcán. Huh. Még jó, hogy Zsömlét otthon hagytuk. A szomszédok figyelnek rá (András és Bea. A fiatal pár). Bence és én mindenképp meg akartuk őket simogatni, hisz olyan cukiiik! De anya és apa ezt a bulit is elszúrta. Mindegy. Képeket csináltunk.
A hotelbe visszaérve mindenki lezuhanyozott és bedőlt az ágyba. Anya és apa Tv-t nézett (az is van. Elfelejtettem leírni mi?). Én és Bence pedig az éneklős videót néztük. Nagyon jó. 🙂❤️
Csekkoltam Bence YouTube csatornáját. 2 Minecraftos és 2 Fortniteos videó. És hopp. Egy új.
"#A nővérem egy idegennel énekel Spanyolországban." Jézusom.
A Marcos képemet ki fogom rakni Instára egy..."#Spanyol utcaizenész" Felirattal. Fogmosás után mentünk aludni. Egy élmény volt. Ezek az ágyak nagyon jók...

~~~