38.rész

508 21 0
                                    

,,Mellette biztonságban éreztem magam. Elég hamar elaludtam míg ő a hajamat simogatta." 
Arra keltem fel hogy nincs mellettem. Egyből felültem és tényleg jobban voltam mint eddig bármikor. Körbe néztem de nem láttam sehol senkit.
-Jó reggelt Tündérem. Hogy aludtál?-kérdezte a vászon mögül elősétálva.
-Neked is. Köszönöm, jól. És te mit csináltál?-kíváncsiskodtam.-Csak nem festettél?
-De igen. De nem mutatom meg, amíg te nem rajzolsz nekem valamit-állt elém.-Hát akkor hajrá-adott egy puszit az arcomra. Felkaptam egy rajztáblát egy lapot meg 2-3 ceruzát.
-Akkor gyere. Ülj le oda-mutattam a fotelre, míg én egy széket húztam oda vele szembe. Felemeltem a táblát, hogy ne lássa mit csinálok. Másfél-2 óra alatt végeztem is vele.-Nem lett annyira jó, de először mutasd meg te mit alkottál és majd utána én is-nézegettem a rajzom.
-Hát jó-sóhajtva bólintott. A vászon elé állt és rámutatott.-Tessék.
-Azta Klaus. Ez eszméletlen szép-csodálkoztam el.

 Ez eszméletlen szép-csodálkoztam el

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Várakozva nézett engem. Mielőtt bármelyikünk megszólalhatott volna Elijah jött be.
-Kitaláltam egy tök jó becenevet neked-állt meg mögöttem.-Ez de jó lett-nézett le a rajzomra.
-Nem lett annyira jó-néztem fel rá és szorosabban öleltem magamhoz a táblát a rajzommal együtt.-De mi jutott eszedbe?-érdeklődtem.
-Ugye a Rosetteből valahogy a Rosalie jutott eszembe, aztán gondoltam miért ne-rántotta meg a vállát mosolyogva.
-Igen. Volt egy régi barátom. Ő mindig így hívott. De mindegy-hessegettem el az emlékeket.
-Na mutasd már meg-kérlelt Klaus. Olyan szép szemekkel nézett rám hogy megadtam magam és felé nyújtottam.

 Olyan szép szemekkel nézett rám hogy megadtam magam és felé nyújtottam

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Egyből kikapta a kezemből és csak nézte.-Ez nagyon jó lett. Nem akarsz festeni?-lesett fel rám.
-Nem-vágtam rá egyből.-Azt nem tudok. De mennyi az idő?-néztem a kivételesen nem öltönyben álló férfire. Az órájára nézett majd vissza rám.
-Ebéd idő-válaszolta. Kicsit meglepődtem.
-És akkor miért nem keltettetek fel hogy tudjak főzni valamit?-néztem mérgesen a két fiúra. Elijah csak védekezően felemelte a kezét majd Klausra mutatott. Mikor vissza néztem már senki nem volt ott. A barátom kezeit éreztem meg ahogy derekam köré fonódnak, majd a fülemhez hajolt.
-Én mondtam nekik hogyha valaki fel mer kelteni, az meneküljön. Olyan békésen és aranyosan aludtál. Nem lett volna szívem felkelteni. Nagyon haragszol?-kérdezte halkan, amitől csak még morgósabb hangja lett. Majd egy apró puszit adott a nyakamra. Kicsit zavarba jöttem. Megfordultam és a szemébe néztem.
-Nem. Rád nem lehet-simítottam meg az arcát.-Na de öltözzünk és menjünk enni-simítottam meg az arcát.
-Miért így nem jó?-mutatott magára. Mosolyogva megráztam a fejem.
-Nem. Vegyél fel egy pólót-húztam végig ujjaimat kockahasán.-Addig én felveszem a fekete gatyát.
Szerencsére vett fel egy pólót, míg én nadrágba bújtam. Megfogta a kezem és elkezdett lefele húzni. Az étkezőbe belépve láttam hogy nem csak ránk vártak. Rebekah még nem ért le.
-Jó reggelt-köszöntem mosolyogva.
-Neked is-nevetett fel Kol.-Kipihented magad az esti bulira?-húzta fel kíváncsian mindkét szemöldökét.
-Persze-bólogattam.-Mielőtt indulunk, haza megyek és összeszedem magam. Klaus elkísér-néztem az említettre.
-Oké. De csak csinosan-ért be Rebekah az ajtón.-Ma atom jó buli lesz-vigyorgott ezerrel. Miután megebédeltünk, mindenki ment a maga dolgára. Felmentem Klaus szobájába. Éppen az erkélyen ácsorogtam mikor Elijah jött oda mellém. Rátámaszkodtam a korlátra és vártam.
-Van egy meglepetésünk, amit majd csak este fogsz megkapni. De ha lehet ne nagyon sminkelj-mosolygott.
-Rendben-majd boldogan sóhajtottam egyet.-Olyan szép a kilátás, nem igaz?-vizslattam a tájat.
-De igen. Miért nem rajzolod le?-kérdezte felém fordulva.
-Hát-húztam el a számat.-Nehéz de megpróbálhatom-mentem be a tábláért, papírért és ceruzákért. Letettem őket az asztalra majd vissza bementem még kettő papírlapért meg egy radírt is hoztam ki.
-Hajrá-ült le velem szembe az asztal másik végébe.-De ki is volt az a barátod aki úgy hívott téged?-kanyarodott vissza a reggeli témához.
-Ah lényegtelen-legyintettem majd hirtelen eszembe jutott egy kérdés.-De mi is van Camival, ha?-néztem rá a tábla mögül. Ő csak mosolygott.

Vajon mi van közük (Elijah és Camillo közt)? Mi lesz a bulin és mi/ki a meglepetés? Vajon ki az a régi barát?

Zavaros Szerelem és Ragyogás (Szünetel!!)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora