23. Kérdések. Tervek.

371 22 1
                                    

Tehát [Név] és Katsuki összejöttek hivatalosan is és teljesen totálisan. Már két hete tartott a kapcsolatuk és már a többiek kezdték megszokni, hogy a szőke csak úgy ok nélkül odaugrik és megcsókolja a párját. Megöleli, kedveskedik neki aztán tovább áll. Az egész osztály meg volt lepődve azon, hogy Katsuki mennyire kedvesem bánik a cserediáklánnyal. Viszont Izuku nagyon rossz állapotba került. Egy hétig nem is beszélt utána pedig csak látványosan kerülte [Név]-et. A lány már nagyon rosszul érezte magát emiatt. Hiszen Midoriya sokat jelentett neki még akkor is, ha nem volt kifejezetten szerelmes belé. Mindig is felnézett a fiúra amióta először látta és mindig figyelte, hogy éppen mit tesz le az asztalra. És az, hogy a barátjának nevezhette nagyon fontos volt számára. Ahogyan az is, hogy segített neki a fiú. Hiszen nagyon sokat fejlődött az ő képzései során is. Nem akarta elveszíteni a barátságát. Így a következő héten ő makacsolta meg magát, hogy végre helyre jöjjön a kapcsolat, ami köztük volt és továbbra is a barátjának tekinthesse a zöld hajú fiú.

- Izuku... Kérlek, szépen hagyd ezt abba. Rossz nézni.

- Sajnálom [Név], de nehezen tudok mosolyogni amióta foglalt vagy.

- De ezzel, amit művelsz, én se tudok már mosolyogni. Fáj azt nézni, hogy ennyire összetört él amiatt, hogy...

Nem fejezte be a mondatát. Elvégre nem akartam még jobban megtörni a fiút. Pedig az lett volna, ha kimondja, a szőkét szereti.

- Sajnálom... hogy így érzed... - terelte inkább kis brokkoli a dolgot - Azt viszont én sem akartam, hogy emiatt rosszul legyél...

- Izuku?

- Megpróbálom visszafogni a szenvedésemet...

- Nem ezt kértem...

- Hanem?

- Hanem azt hogy megint beszélj velem! Olyan rossz így! Hiányoznak a beszélgetéseink!

- [Név] chan? ... Rendben... Legyen, ahogy szeretnéd.

- Akkor lehetünk megint barátok, mint eddig? – kérdezte óvatosan...

- Szerintem igen... Csak ne kelljen, egyszerre egy helyen lenne m Kacchannal.

- Ez lehet, hogy megoldható.

Végre hosszú hetek kínlódása után most először mosolyogtak egymásra. Úgy mintha minden rendben lenne. De belül mindketten pontosan tudták, hogy még koránt sincs rendben a kapcsolatuk. Még elég sokat kell csiszolni azokon a fogaskerekeken, hogy ugyan úgy passzoljanak egymásba, mint korábban. De most csak élvezni akarták ezt a pillanatnyi kibékülést. Ami tényleg csak pillanatokig tartott.

- DEKU! Takarodj a csajom közeléből!! - hallották a hátuk mögül az össze nem téveszthető morranást, a szőkétől.

Bakugou majd felrobbant, amikor belépve a terembe meglátta, hogy ezek ketten egymás társaságában mosolyognak. Nem tudta mi történt percekkel korábban. Csak egy valamit tudott. A zöldi túl közel van az általa szeretett lányhoz. És most ha nem távolítja el őket egymás, közeléből akkor egyre nő annak a valószínűsége, hogy Dekut beletekeri a betonba.

[Név] is észrevette ezt a szándékot a barátja szemében így nagyot nyelve gyorsan felkészült arra, hogy védelme alá vegye Izuku-t. Nem mintha annak szüksége lett volna rá. De mégis úgy érezte az ő pasiját neki kell leállítania. És a távolság Katsuki és köztük rohamosan csökkent.

- Csak beszélgettünk. Légy szíves ne szedd le a fejét emiatt.

- Megint megpróbált megkörnyékezni téged?

✔️A way to say goodbye. ✔️[Bakugo x Reader x Midoriya] ✔️(HUN)✔️Befejezett✔️Donde viven las historias. Descúbrelo ahora