A mai reggelen sajna nem a nap lágy simogatására keltem, hanem Lara kiabálására. Így kelletlenül bár, de felültem az ágyamban és kidörzsöltem a szememből az álmosságot. Nagyot nyújtózva keltem ki a pihepuha felvőhelyenből, és indultam lefelé.
Bár háromszor is megcsúsztam a lépcsőn, végül sikerült épségben leérnem a földszinten, ahol megcéloztam a nappalit. Lara és Alisa már a kanapén ülve várakozott rám. Elfoglaltak a fotel, és miután kitisztult picit a látásom, megpillantottam Lara kezében kettő jegyet. Azonnal leesett, hogy mire készül, úgyhogy menekülőre fogtam.
- Nem mész sehova! - szólt utánam, mire akaratlanul bár, de visszabattyogtam a helyemre. - Holnap este 6 órakor kezdődik egy koncert, amire 2 jegyet szereztem, - mutatta fel a kép lapot - és szeretném, ha valamelyikőtök jönne el velem.
Lerakta a jegyeket az asztalra, jól láthatóan. Why Don't We koncertjegy. Hirtelen jött a felismerés a bandáról. Már tudom, miért volt olyan ismerős a kitűző. Lara oda meg vissza van ezért a bandáért. Egy pop banda, ha jól tudom, öt fiú alkotja. Bár én nem hallgatom őket.
- Nekem holnap nem jó. - Alisa hirtelen mondata hozott vissza a való világba - A szüleihez megyek látogatóba, már 11 körül, és csak rá következő nap érkezem.
Barátnőim kérdő pillantással vizslattam, mire sóhajtottam egy nagyon, és megszólaltam.
- Én ráérek. - mondtam úgy, mintha a fogamat húznák. Érdekes, Larának nem esett le. Vagy csak nem akarta észrevenni.
- Remek! - ugrott fel az említett. - Akkor, mivel mára senkinek nincs programja, menjünk el valahova. Mondjuk plázába. - már az ötlettől boldogabb lettem egy picivel.
Gyorsan lefőztem három adagnyi kávét, aminek elfogyasztása közben mind a hárman felvállalhatóvá tettük a külsőnket, és a szükséges dolgok elpakolása után (pénz, telefon stb.) el is indultunk.
Az út a lakásunk és a pláza között kb 20 perc gyalog. Persze mi ezalatt az idő alatt sem unatkoztunk. Ahogy azt a csajok szokták, jól kibeszéltük a dolgokat. Lara elmesélte a rosszul sikerült randiját részletesebben, Alisa meg a szüleiről mesélt. Rólam csak pár bolt megjárása után esett szó, természetesen a szerelmi ügyeimről kérdeztek (csak nekem nincs olyanom).
- Már elmondtam vagy ezerszer, hogy nekem NINCS és NEM IS LESZ a közeljövőben pasis ügyem. - mondtam el ugyanazt a szöveget már nagyon sokadszorra.
- Ha így folytatod, a végén még azt hiszem majd rólad, hogy a lányokhoz vonzódsz. - kötött belém megint Alisa.
- Csak várom az igazit. - mondom az igazságok egy válrántással kísérve. Ezeket a köröket járjuk már kettőmiliomodszorra. Mindig felhozzák a témát, és ugyanott kötünk mindig ki; én várom az igazit, ők meg természetesen keresik nekem. Több-kevesebb sikerrel.
- De hogyan lesz meg az igazi, hogyha senkit nem engedsz magadhoz közel az ellenkező nemből? - tette fel a kérdést Lara, ami sajnos jogos.
- Nem határolódom el tőlük. Tegnap is megismertem 5 srácot - csak kicsúszott a számon.
- Mesélsz! - mondta szinte parancsol a Alisa, ígyhát el meséltem nagy vonalakban a tegnapomat. A részleteket, mint mondjuk a kinézetük vagy a nevük, nem említettem. Hiszen ha megtudták volna a nevüket, azonnal keresni kezdik őket minden internetes platformon.
- És a kukkoló hogyan néz ki? - tette fel a kérdést Lara.
- Nem rosszul. Mármint érted. - kezdtem magyarázkodni Lara "végre egy pasi" arca láttán. - Olyan normálisan.
- Aha - hagyták rám, miközben bementünk a CCC-be.
A cipők között járva kerestem egy megfelelő darabot deszkázáshoz, mivel a mostani eléggé rossz állapotú. Szememmel körbepáztástam a polcok sorait, amikor megakadt a szemem egy gyönyörű darabon. Fehér és fekete kockás fekete fűzővel, és vastagabb talppal. Tökéletesnek ítéltem, ezért ki kereste egy párt a méretemben, és felpróbáltam. A cipő tökéletesen illeszkedett, és kényelmes is volt. Visszacsomagoltam, és már mentem is a pénztárhoz vele.
Miután kifizettem, megkerestem a barátnőimet, akik azon civakodtak, hogy bézs vagy világos piros színben néz ki jobban egy magassarkú. Miután leszavasztuk Larát (a bézs tényleg gyönyörű darab volt), el indultunk keresni valamilyen kajáldát. Végül egy kínai étterem mellett döntöttünk.
Amíg falatoztunk nem esett szó semmi érdekesről, nagyrészt csak az ételt dicsértük. Ebédünk után pedig hazafelé vettük az irányt.
Az úton Lara álmodozását hallgattuk, amiben az egyik énekes a koncertről éppen megkéri a kezét. Jól ki is nevettünk szegényt, de biztosítottam arról, hogyha mégis megtörténne, akkor levideózom az egészet neki.
Mire hazaértünk már 3 óra is elmúlott, ezért úgy döntöttünk, hogy le ülünk megnézni pár filmet, mai napon az Alkonyat összes részét. Minden filmnél a nyálunkat csorgattuk. Mire vége lett, más egészen esteledett, úgyhogy elfoglaltam a fürdőt. Egy melegzuhany után a hajamat szárítottam, amikor üzenetem jött.
Cᴏʀʙʏɴ Bᴇɴsᴏɴ
𝚂𝚣𝚒𝚊 𝙲𝚜𝚒𝚕𝚕𝚊𝚐!
𝙲𝚜𝚊𝚔 𝚓ó é𝚓𝚜𝚣𝚊𝚔á𝚝 𝚜𝚣𝚎𝚛𝚎𝚝𝚝𝚎𝚖 𝚟𝚘𝚕𝚗𝚊 𝚔𝚒𝚟á𝚗𝚗𝚒.
𝙽𝚊𝚐𝚣𝚘𝚗 𝚓ó𝚕 𝚗y𝚘𝚖𝚝𝚊𝚍 𝚝𝚎𝚐𝚗𝚊𝚙, 𝚟𝚊𝚕𝚊𝚖𝚒𝚔𝚘𝚛 ú𝚓𝚛𝚊 𝚖𝚎𝚐𝚗é𝚣𝚗é𝚖, 𝚊𝚑𝚘𝚐y𝚊𝚗 𝚍𝚎𝚜𝚣𝚔á𝚣𝚘𝚕. 𝙴𝚜𝚎𝚝𝚕𝚎𝚐 𝚑𝚘𝚕𝚗𝚊p 𝚍é𝚕𝚎𝚕ö𝚝𝚝 𝚛áé𝚛𝚜𝚣? 𝙰 𝚏𝚒ú𝚔 𝚗𝚎m 𝚝𝚞𝚍𝚗𝚊𝚔 𝚓ö𝚗𝚗𝚒, 𝚍𝚎 é𝚗 𝚜𝚣𝚒𝚟𝚎𝚜𝚎𝚗 𝚝𝚊𝚕á𝚕𝚔𝚘𝚣𝚗é𝚔 𝚟𝚎𝚕𝚎𝚍.
Olvasás közben egyre nagyobb mosoly terült szét az arcomon, bár ennek nem tulajdonítottam nagy figyelmet. Gyorsan bepötyögtem a választ.
Sʜᴀʀᴀ Fɪɢʜᴛ
𝚂𝚣𝚒𝚊 𝙲𝚘𝚛𝚋𝚜!
É𝚗 𝚒𝚜 𝚗𝚊𝚐𝚢𝚘𝚗 𝚜𝚣𝚒𝚟𝚎𝚜𝚎𝚗 𝚝𝚊𝚕á𝚕𝚔𝚘𝚣𝚗é𝚔 𝚟𝚎𝚕𝚎𝚍. 𝙷𝚘𝚕𝚗𝚊𝚙 10-𝚔𝚘𝚛 𝚊 𝚙𝚊𝚛𝚔𝚗á𝚕?
Szinte azonnal válaszolt is.
Cᴏʀʙʏɴ Bᴇɴsᴏɴ
𝚃ö𝚔é𝚕𝚎𝚝𝚎𝚜.
𝙰𝚔𝚔𝚘𝚛 𝚑𝚘𝚕𝚗𝚊𝚙.
𝙹ó é𝚓𝚜𝚣𝚊𝚔á𝚝, 𝚔𝚒𝚜𝚌𝚜𝚒𝚕𝚕𝚊𝚐!♡︎☺︎︎
Sʜᴀʀᴀ Fɪɢʜᴛ
𝙹ó é𝚓𝚜𝚣𝚊𝚔á𝚝 𝚗𝚎𝚔𝚎𝚍 𝚒𝚜!♡︎
A mosolyt már nem is lehetett volna levakarni az arcomról, így hatalmas mosollyal az arcomon aludtam el.
🅢︎🅩︎🅘︎🅐︎🅢︎🅩︎🅣︎🅞︎🅚︎!
Ugye nem csak szerintem lett ez a rész picit sablonos?
Nos, végülis kb ilyen egy nap 2 barátnővel.
Remélem, tetszett a rész.
~almodozo1
أنت تقرأ
Az A Bizonyos Koncert...//Why Don't We ff.
عشوائيShara egy véletlen folytán találkozik a nagy Why Don't We-vel, bár ő ezt nem tudja. Az egyik barátnője elviszi egy koncertjükre, ahol a fiúk is felismerik. Valami folytán belecsöppen a híresség világába. De hogy mi folytán? Vajon hogyan éli túl a...
