Perselus elégedetten pakolászott a szobájában, és a tegnap estére gondolt.
Tetszett neki a gondolat, hogy talán egy új barátság kezdetében segédkezhetett, a véletlennek köszönhetően.
Draco és Harry Potter?
"Furcsának furcsa, de nem lehetetlen." Gondolta, és egy apró mosoly jelent meg a szája sarkában.
Mindkét fiú közel állt a szívéhez, és nem csak a fiára, de Dracóra is apai szeretettel gondolt.
~~~
Azok a szerencsés diákok, akiket korán csábított reggelihez a korgó gyomruk, olyan nem mindennapi látványban részesülhettek, amit talán el sem hittek volna, ha nem a saját szemükkel látnak.
Az eseményt semmi nem jósolta előre. Harry, Ron és Hermione komótosan battyogtak a nagyterem felé, és semmiségekről beszélgettek. Nem sokkal az indulásuk után, a három barát mögött, Zambini és Draco tűnt fel.
Innentől pedig megmagyarázhatatlan gyorsasággal történt minden. Harry hátrapillantott, megakadt a tekintete a mögöttük pár méterrel lépkedő szőkeségen, lassított a léptein, és az egész diáksereg legnagyobb ámulatára, hátrafordult és bevárta Dracó Malfoyt a mardekár jégszívű hercegét.
A pillanatot tovább hevítette, hogy a fent említett Herceg, látszólag örült a találkozásnak, mert egy minden lány szívét megdobogtató mosollyal, Harry mellé szegődött, és ők ketten kizárva a külvilágot, beszélgetni kezdtek, majd mit sem törődve, hogy hátra hagyák barátaikat, együtt tették meg a nagyterembe vezető út hátralévő részét.
A fényárba belépve, még egy meleg mosolyt váltottak, és halkan elköszöntek, majd végtelen elégedetten,ki ki a saját háza asztala felé vette az irányt.
YOU ARE READING
A Mardekár Hercege (befejezett)
FanfictionKészülőben a történet bővített változata! Kedves Olvasó! 😊 A sorok amiket olvasni készülsz azért születtek, hogy egy olyan történet bontakozhasson ki, amely a kedvenc Drarry eseményeim, szereplőim, szituációim, kapcsolataim egyvelege, saját ötlete...
