🔞Szeretlek! [BakuDeku]🔞 (BEFEJEZETT!!)

18.rész

-Midorya...biztos jól vagy? -kérdezte...a felemás hajú fiú.

-I..igen.. -mondtam idegesen- Miért?

-Csak mert -kezdett közeledni- elég furán viselkedsz -hajolt közelebb.

-Nem értem mire gondolsz... -adtam az értetlent

-Amikor beszélgettetek a többiekkel kicsit furán viselkedtél. És órán is csak a semmibe merengtél és..

Közbe vágtam- Pe..pedig minden rendben -oldalra fordítottam a fejem, hogy ne lássa a vörös arcom ami nem igazán sikerült.

-Aranyos vagy, amikor zavarban vagy -mondta egy kaján mosollyal a fiú, aki egyre közelebb hajolt.
-Tudod -kezdett bele, majd a csuklómnál fogva a falnak szorított- nem tudom mit látsz a robbanócukorban. Ő nem érdemel meg téged... -mondta, majd megcsókolt. Próbáltam ellenkezni de nem tudtam. Nem voltam elég erős.
Egyszer csak azt érzem hogy valaki lerántja rólam a fiút majd egy puffanással földet ér.

-Oi felemás buzi! Te mi a kurva anyádat képzelsz?! -jelent meg a semmiből Katsuki- Ki nem érdemel meg kit?! -mondta, majd az egyenruhájánál fogva kidobta a mosdóból (ami az osztályunk mellett volt) amit a többiek meg is hallottak.

-Mi történik? -kérdezte Momo, aki az előbb rohant oda, hogy felsegítse a földön fekvő fiút.

-HA MÉG EGYSZER DEKU KÖZELÉBE MERSZ MENNI ESKÜSZÖM HOGY LEROBBANTOM A FEJED!

-Hé-hé, Bakubro..nem éri meg.. -szólt közbe Kirisima.

Én addig próbáltam feldolgozni Todoroki szavait és tetteit. Eddig nem tudtam válaszolni..de most már tudom.

Bakugo szemszög:

-Todoroki! -szolt-nem éppen a legnyugodtabban Midorya. Fejemet a zöldike felé kaptam, aki a felemás felé halad, majd olyat tett amit soha nem gondoltam volna. Kistányér méretű szemekkel néztem végig a jelenetet, ami abból állt hogy Mido egy szép csattanós pofont adott az említett felemás fiúnak.

-Wow!..ő az én pasim! -mondtam szinte tátogva
- Tényleg bátrabb lettél kicsim. Ennek örülök.. -gondolta egy misollyal az arcán a szőke.

Midorya szemszög:

-Todoroki! -szóltam utána ingerülten. Az említett megállt, majd hátrafordult. Amint ezt megtette vissza kézből kapott egy csattanós pofont, mire minDenkinek kikerekedett a szeme. Az említett az arcához kapott és a fájó pontot kezdte simogatni, hogy enyhüljön a fájdalom- úgy gondolom, hogy te egy gerinctelen ember vagy! -keltem ki magamból a nap folyamán már 2x- és igen szeretem ezt a "robbanó cukrot" -tettem az utolsó szót idézőjelbe- és ha hiszed, ha nem jó íze van.. -a végét már suttogtam, hogy senki ne hallja de Katchan /tököm tudja hogy/ de meghallotta.

-Minek van jó íze? -kérdezte egy huncut mosollyal miközben magához ölel.

-Minek nincs? -kérdeztem egy perverz mosollyal majd belecsíptem az oldalába hogy engedjen el.

-Oi, Deku -nézett rám morcosan. Többiekkel nem törődve elindultam fel a tetőre.

-Deku! -hallottam meg barátom hangját, aminek hatására el kezdtem futni, de a tetőn sikeresen elekapott, majd megpörgetett.

Denku annyira büszke vagyok rá -mondta egy mosollyal az arcán.

-Dee.. -kezdett bele egy ~elég bizar~mosollyal az arcán- büntetést érdemelsz -mondta miközben egyre komolyabb lett az arca.

-Mi..milyen büntetést -moddta félelmet szimulálva.

-Majd meg tudo-mondta majd rácsapott a hátsómra.

-Oh.. -lepődtem meg. Hirtelen ötlettől vezérelve oda siettem a tetőn lévő korláthoz majd..
-Katcchan.. -szóltam oda a fiúnak, aki rám is kapta a fejét. Mikor leesett neki, hogy mire készülök...

-Deku, ne merj... -mire befejezte volna én már a képességemet aktiválva leugrottam a tetőről.

Bakugo szemszög:

-Deku, ne merj... -mire befejeztem volna már le is ugrott a tetőről. Oda rohantam a korláthoz, hogy megnézhessem hogy minden rendben van-e. Szerencsére könnyen földet ért. Ezt követően rám nézett majd fölmutatta a nyelvével párhuzamosan a középső ujját, majd zsebre vágta a kezét és elindult az iskola kapujához -Na várjál csak. Csak kapjalak el -mondtam egy ~még számomra is~ fura arckifejezéssel, majd követve a példáját én is leugrottam a tetőről, majd futottam utána.
-Dekuu!! -kiabáltam utána. Amint meghallotta a hangomat egyből elkezdett futni- A kis mocsok -amikor szerencsétlen lefordult egy....

Na sziasztok! Tuuuudomm undorítan sokat késtem... ezen majd próbálok javítani.