𝚖ájus 29

2020. (50)

"Éppen a kanapén ültem, mikor valaki bekapcsolta a tévét. Rogers volt. Azt nem tudtam hogyan nyomta meg a gombot, de sikerült neki. Mindenki tudta milyen nap van. De csak pihenni akartunk a hosszú nap után. Ahogy vége lett a reklámnak elindult valamilyen film. Nem tudtuk mi volt a címe. Csak néztük...

Egy fickóról szól, aki öregen született, és minél több időt tölt ezen a redvás bojgón, annál fiatalabb lesz.
1918-ban született. Mikor eltelt pár év már csatlakozott is a hadsereghez, hátrahagyva családját, és a szomszéd lányt. Haditengerészetnél szolgált. Megismerkedett egy sráccal, aki odaadta összes vagyonát, hogy vigyázzon rá. Azt szerette volna, hogy odaadja a családjának.

A csávónak igaza is volt. Ahogy megtámadták őket, eltávozott. A férfi betartotta ígéretét, és odaadta a pasi feleségének a pénzt.

Sokat volt távol. Addig a szomszédkislány szépen felcseperedett. A lány el is hívta randira, a férfit. A férfi elment a randira, de visszautasította a lány érzelmeit iránta.

Már nem is tudom mi történt utána, de a férfi elment a lány egyik táncbemutatójára. A lány igazán jól táncolt. A férfi el hívta randira az előadás után. A lánynak akkor már lett pasija, és nem gondolta, hogy az egy randi.

Sokáig nem tartották a kapcsoltatot, de egy párizsi reggelen... a lánynak balesete volt. Ripityára tört a lába, és soha többet nem táncolhatott. Nem akarta, hogy a férfi így lássa, ezért elküldte melegebb éghajlatra.

Egy idő után a lány bekopogott a férfi ajtaján. Már nem is igazán lány volt. Egy szép, karcsú nő volt. A nő nem tudta miért ment hozzá, de nem bánta meg. Rövidesen elmentek együtt hajókázni. Nagyon szerették egymást. A hajókázás alatt, kiderült, hogy babájuk lesz. Egy lány...

A nő ennek nagyon örült, de a férfi nem gondolta hogy jó apa lenne. Nem szerette volna, ha a saját apját kelljen járni tanítani, vagy pelenkázni.

A nő alapított egy tánciskolát. Ügyes, fiatal lányokat tanított. Hamarosan meg is született a gyermekük. Egézséges volt, nem született öregen, mint az apja, és a nő is túlélte. Abban az időben csoda volt.

Amikor a kislány 2 éves volt, a férfi-naplóját hátrahagyva elment. Nem tudta hova akar menni, vagy mit fog ezután tenni.

Amikor már elmúlt 12 akkor valamiért visszament a férfi. Akkor olyan 16-15 évesen nézhetett ki.
A nő megkönnyezett mikor meglátta szerelmét. A kislány megkérdezte ki ő, erre az anyja azt felelte: csak egy régi barátom. Amikor kicsi voltál, sokat játszott veled.
Aztán feltünt egy hasonló korú férfi. A nő férje volt. Azt mondta: találtam valakit aki normális apuka lehet.

Nem sokkal később felhívták a nőt. Megtalálták a férfit. Ahogy belépett a gyermekotthonba, hallotta ahogy a férfi zongorázik. Annak idején az anyja tanította meg. A zongora előtt egy 10-12 éves kissrác ült. A nő nem tudta felfogni, a férfi, vagyis fiú meg nem emlékezett rá.

A nő mindennap benézett a fiúhoz. Egyre fiatalabb lett. Lassan a nő tanította újra járni.

És egy nap... mikor csecsemőként feküdt a nő karjában, ránézett. A nő úgy gondolta, hogy a fiú tudja ki ő. Majd szépen-lassan lecsukta a szemét, mintha csak aludt volna.

Hogy mi volt a film tanulsága, azt nem tudom. De nagyon lekötötte a figyelmem. Mikor vége lett, egy újjab durranást hallottam. Visszarepített a jelenbe. Ennek hatására, a poharam felé nyúltam, amiben most vodka volt.

Abban a pillanatban rájöttem. Nem én voltam a hibás. Hanem az a hihetetlen, illegális szőke hajú szörnyeteg. Ha nem nyafogott volna- várjunk csak. Ma az én napom van. Egyedül, a tévével, és a gondolataimmal. Hálát kéne adnom amiért itt lehetek. Nem is apámnak, hogy akkor sikeresen eljutottak a korházba. Inkább Yinsen-nek adnék hálát, hogy megmentett a barlangban.

De mégis hiába az én napom, sosem lehetek szabad. Sosem élhetek következmények nélkül. Hiába haltam meg. Ugyanúgy kísértenek sötét gondolataim, na persze nem csak ők.

Sosem gondoltam hogy idáig eljutok. De mi van, ha valakinek átadom a kesztyűt? Mi van ha az a hülye doki nem adja át a követ? Mi van ha az a Quill-gyerek nem rontja el a tervet? Mi van, ha Steve nem durcizik, és aláírja az eggyezményt? Mi van ha Yinsen nem ment meg? Mi van ha nem születek meg?

Ezernyi kérdés "mi van há"-val kezdve.

De nincs már visszaút, a hallottak alapján. Nincs vissza vezető út a földre. Vagy ki tudja hol vagyunk."

Részlet a Lost Embers 2. évadjából.

nem tudom miért néztem végig azt a filmet, de megihletett.

elnézést amiért ilyen későn írtam meg.

Meg még nagyon messze lesz az a második évad 😅😅