Singularity(BTS/Ff.)

5.rész (Váratlan munka)

- Taehyung.. – Mondta ki Alice a fiúnevét.
- Felébresztettünk? – Kérdezte Namjoon a fiút miközben oda ment hozzá és töltött magának egy pohár vizet.
- Nem. Már egy ideje fent vagyok csak megszomjaztam. – széles mosollyal az arcán fordult Namjoon felé.

(Miért mosolyog mindig? Idegesítő..)

- Oh! Szia Alice régláttalak. – Integetett Taehyung Alice irányába. – És... - nézett rám kérdően.
- HaeSoo..Kang HaeSoo. Már találkoztunk. – néztem rá egyhangúan.
- Szóval..!!! Namjoon!? – Emelte fel a hangját Alice.
- Meg nézzem mit tehetek.
- Mi?? Várjunk! – tértem gyorsan észhez mit is akar Alice. – Én nem fogok ott dolgozni. Így is elég dolgom van. – förmedtem rá Alice-ra.
- Ugyan mi? A műsorod akkor is tudod csinálni sőt még nézetteb is lesz.
- Á~! Eszembe jutott te vagy az a videós lány.

(Videós lány? Tényleg?! Aigoo!... Mit is várok a szép arcú embereknek nincs idejük minden embert meg jegyezni.)

Egy megvető pillantást mértem a fiúra aki nem értette mi rosszat mondhatott.

- Ha HaeSoo nem akar nálunk dolgozni akkor ne erőltesd rá Alice még mindig olyan vagy mint egy kis gyerek. – sóhajtott Namjoon egy nagyot.
- HaeSo!!~~ ... - Rohant Alice hozzám majd szorosan megfogta a kezem.

(Most mit tegyek semmi kedvem velük dolgozni főleg egy olyan helyen ahol nyüzsögnek a hozzájuk hasonló emberek..)

Mélyen a barátnőm szemébe néztem aki minden gesztusával azt mondta hogy fogadjam el és dolgozzak vele a cégnél. Vettem egy nagy levegőt majd meg réztam a fejem.

- Rendben... Ha a cég meg engedi akkor én is el kezdek nálatok dolgozni.. – engedve barátnőm hisztijének bele egyeztem a dologba.
- Akkor ma kiderítem hogy lehetséges-e hogy te is oda gyere. – állt Alice mellé Namjoon miközben a kezét összekulcsolta maga előtt.
- Ha nem engedik meg hogy HaeSoo velem jöjjön akkor én sem megyek szóval intézd el ha anyáék kedvében akarsz járni.

(Tudtam hogy Alice-nak vannak pár furcsa képeségei de úgy tűnik hogy a legjobb képessége még is az hogy el érje azt amit akar.. akárhogy is nézzem ő jól jön ki a dologból.)

Tudatlanul elmosolyodtam és véletlenül a tekintettem Taehyung-ra terelődött aki töretlenül engem bámult.

(Mi van vele??.... mit bámul annyira..)

Gyorsan el kaptam a tekintettem majd elő vettem a telefonom és meg néztem rajta az órát.

- Aigo.. már ennyi az idő? Alice nekem mennem kell.
- Órád lesz? – kérdezte kérdően.
- Igen és ez fontos óra lesz. Szóval én megyek. – gyorsan át öleltem a barátnőmet majd felvettem a cipőmet még egyszer vissza néztem és be csuktam magam után az ajtót.

Oda léptem a lifthez meg nyomtam a gombot és vártam hogy a lift megérkezzen.
Közben elő vettem a telefonom és a beérkezett üzeneteimet kezdtem el olvasni amik a rajongóimtól jöttek.

- HaeSoo. – szólalt meg egy fiú hang mögöttem.

Hátra fordultam és Namjoon-t láttam meg magam mögött.

- Namjoon? – szólaltam meg kérdően.
- Csak annyit akartam hogy... - nézett rám miközben vett egy nagy levegőt.

Kérdően néztem rá miközben egy sípoló hang szolalt meg mögöttem.
Ki nyílt a lift ajtó majd be szálltam de a kezem az ajtó útjába raktam.

- Szóval?.. – néztem rá miközben el nevettem magam.
- Csak annyit akartam kérdezni hogy ha neked zavaró az amit Alice akar akkor nem kérdezem meg a céget a munka miatt. Tudom hogy sok dolgod van és nem akarom hogy ez miatt gondod legyen. – állt előttem miközben próbálta kerülni a tekintettem.
- Nem gond. – szólaltam meg hirtelen amitől láthatóan le döbbent. – Alice a legjobb barátom mindenben támogatom. Szóval nem kell aggódnod viszont nekem most mennem kell. – mosolyogtam rá majd heves bólogatással el engedett.

Miközben be záródott a lift ajtó neki dőltem a tükörnek és vettem egy nagy levegőt.

(Mibe keveredtem...)