tökéletes idegenek

13

—Tams, beszélhetünk?–kérdezte a szokásosnál halkabban

—Igen, persze–néztem továbbra is a műsort

—Nem állt szándékomban összezavarni téged. Tényleg az hittem, hogy ez jó lesz, de aztán mikor megtettem. Fogalmam sem volt, hogy ez neked mennyire szar lehet, nagyon sajnálom–próbálta egész végig felvenni velem a szemkontaktust, de mire felé néztem lehajtotta a fejét

—Semmi baj Lewis–mosolyogtam félénken–Minden rendben lesz

—Szóval akkor ma is aludhatok veled? Tudod nem kényelmes a kanapén aludni. Meg hát azon az ágyon se ahol Charlesék–itt félbeszakítottam

—Sh! Fejezd be, aludhatsz velem, ha nem teszel ilyen megjegyzéseket–nevettem fel

—Ah egy Isten vagy Tami–ölelt magához szorosan

Nem tudtam mit reagáljak erre. Olyan jó volt érezni a teste melegségét. De közbe mégis tudtam, hogy ez nem maradhat így sokáig. De végül én is átkaroltam őt.

—Szeretnél még ma valamit csinálni?–észre se vettem, hogy elengedett

—Azt hiszem aludni, elfáradtam–nevettem fel

—Mibe fáradt el a háziasszony? Nem is tudom, ki futott Bella elől, mert meg akarta verni őt–ismételte meg a tettem Lewis

—Én se tudom–keltem fel, majd a szobámig sétáltam, ami ajtaja előtt megálltam–Gyere már, nem fogok tudni sokáig várni

Majd a szobámba érve nem törődve semmivel dőltem bele a puha ágyamba. Mintha minden teher egyszerre esett le volna a vállamról. Igaza van Bellának, napok óta egymás nyakán lógunk, nem engedem, hogy hazamenjen. Lehetséges az is, hogy ő is megkedvelt engem. Ebbe viszont sose lehetek biztos, de abba igen, hogy én ilyen rövid idő alatt Lewist nagyon. Soha nem engedtem senkit ennyire közel magamhoz ismeretség nélkül, viszont ő kivétel. Lewis nagyon sokat segített ezidő alatt, míg nálam töltötte a napjait. És úgy érzem ez egy ideig még így lesz.

—Szerinted kicsi Charles mikor fog megszületni?–kérdeztem gondolataimat félbeszakítva a fiútól

—Valószínűleg hamarosan, de fogalmam sincs. Az a nő maga a kiszámíthatatlanság, te is tudod–nevetett halkan

—Igazad van, de szeretnék már babázni. Gondolj bele milyen aranyos lesz majd, ha már az anyja és az apja nem azok. Biztos gyönyörű lesz úristen. Majd menjünk el vele sétálni. Nem fogsz ellenkezni, ugye–áradoztam a jövőről

—Én, sose tudnék neked–mosolygott ártatlanul–Még a végén ellopja a kis szíved tőlem Jules, nem tudnám elviselni–tette kezét a homlokára elég színpadiasan

—Igazán őszinte szavak Lewis, még a végén nehogy hazamenj–forgattam meg a szemeimet

—Nem tennéd meg, túlságosan is szeretsz már–tette a kezeit a vállamra

—Meddig fogsz maradni?–tértem el az előbbi dolgoktól

—Ameddig az asszony befogad

—Megmondtam, hogy nem vagyok asszony! Ne hívj mégegyszer így–néztem mérgesen rá

—Olyan aranyos, amikor mérges próbálsz lenni–óh, Lewis, ha te tudnád milyen édes vagy

—Olyan aranyos, amikor haza foglak küldeni és te az esőben fogsz állni, mert a kulcsodat elveszem–fordultam a másik oldalamra, így nem néztem a szemébe

—Gonosz vagy–ült fel az ágyon

—Nem igaz–próbáltam magam védeni, de a tény valóságos volt

—De, ma egész nap gonosz voltál velem. Te is tudod, ne tagadd–nézett a fal fele

Én kihasználtam ezt a pillanatot és a nyakába ugrottam gyorsan. Nem akartam ennyire bunkó lenni vele a mai nap. Így sikerült, a reggeli incidensünk eléggé felkavart.

—Ne haragudj rám–még mindig a nyakán csüngtem

Nem válaszolt, csak próbált kiszabadulni az ölelő kezeim közül. Mikor sikerült neki, felállt és gyorsan lefektetett az ágyra, de időm se volt feleszmélni, mert azonnal elkezdett csiklandozni. Ez szerintem már rutinunkká vált ezidő alatt.

—Fejezd–nehézkesen mondtam ki a szavakat a nevetéstől–kérlek Lew–nem hagyta abba, én pedig rugdalóztam kezei közt

—Micsoda?–mosolygott elégedetten

—Kérlek–estem neki újra–Fejezd be, meg–de még mindig semmi–meghalok, itt most–egy mondat sikerült, gratuláljatok nekem

—Biztos?–nem válaszoltam, csak heves bólogatásba kezdtem–Vagy csinálhatom még?

—Ne, kérlek–megy ez, ekkor viszont leszállt rólam és mellém feküdt

Az ágy másik végében volt, nem éreztem magamhoz elég közel, ezért odafurakodtam kezéhez.

—Átölelsz? Fázok–néztem lassan fel rá

Szóval ismét Lewis karjai közt alszok el. Megcsókolt és én nem is tudtam reagálni. Amúgy nem is fázok.

heyho emberek. szeretnék itt veletek beszélgetni, hátha van erre igény. hogy tetszett nektek a rész? mit terveztek nyárra?