if i could fly ; ls [✔️]

Negyvenedik fejezet

A csütörtöki próba szerencsére zökkenőmentes volt, az új felállás szokatlan volt, még sosem énekeltünk csoportosan. Kíváncsi vagyok, a nagyközönség - vagyis a suli tanulói - mit fog szólni a fellépéshez.

Az estét anyáékkal töltöttem, beszélgettünk egy jót, illetve néztem egy kis mesét Fizzyvel, majd amikor a húgom lefeküdt aludni, anya zuhanyozni, apa pedig elvonult tvt nézni, én is lefürödtem gyorsan, majd az ágyamba dőlve még megnéztem egy sorozat részt, aztán elnyomott az álom.

Reggel tíz környékén keltem, komótosan elkészülődtem és kicsit rendet raktam a szobámban, majd a konyhába vezetett az utam, ahol egy kis tűnődés után úgy döntöttem, müzlit készítek reggelire, majd azzal huppantam le egy bárszékre és egy újságot olvasgatva kanalaztam azt.

- Jó reggelt, szívem. - köszöntött anya hirtelen, szatyrokkal kezében, amivel enyhén szólva megijesztett, ugyanis nem hallottam, amikor bejött.

- Szia, Louu! Mikor jön Harry? - szegezte nekem a kérdést a húgom rögtön és felült mellém.

- Sziasztok. - nyeltem le az utolsó korty tejet, majd anya elvette a tálamat, én pedig Fizzy felé fordultam. - Még nem szóltam neki, de felhívom.

- Okés. - egyezett bele boldogan, én pedig a telefonomat a kezembe véve tárcsáztam a göndört.

- Haló? - dünnyögött bele álmos hangon a szerelmem.

- Felkeltettelek? - lepődtem meg.

- Szia, Lou. - ásított. - Aha, még aludtam. Este megnéztem egy filmet Robinnal és anyával, és sokáig elhúzódott. - magyarázta meg. - Miért hívtál? - tette hozzá.

- Fizzy hiányolt tegnap és megígértem neki, hogy áthívlak. De ha fáradt vagy, akkor aludj tovább nyugodtan, majd később...

- Átmegyek. - szakított félbe. - Fél óra és ott vagyok. Menjek kocsival és induljunk tőletek azzal majd este vagy szóljak Robinnak, hogy vigyen el?

- Ahogy gondolod.

- Jó. Akkor megyek öltözni. Szeretlek.

- Én is szeretlek. - nyomtam ki a hívást, majd a pultra téve a készüléket megsimítottam a kíváncsian pislogó húgom haját.

- Na??

- Nemsokára itt lesz. - újságoltam, mire oldalról átölelt.

- Ezaz, kösziii.

- Nincs mit. - adtam egy puszit az arcára, majd ő a kanapéra huppanva játszani kezdett valami játékkal, amiről messziről úgy látszott, hogy ugyanaz, mint amivel Harry is szokott - nem tudtam eldönteni, hogy Fizzy játszik nagyoknak való játékkal, vagy a göndör gyerekeknek valóval, de az utóbbira tippeltem -, én pedig segítettem anyának a konyhai teendők elvégzésében.

---

- Szia, Haarryyy!! - hallottam meg, ahogy a húgom kiáltva üdvözli Harryt, elhúzva a magánhangzókat a göndör nevében és arra fordulva megláttam, ahogy a szerelmem a karjába kapja Fizzyt.

- Szia, tündér. - felelte Harry.

- Nézd, ezt kaptam Grace-től! - mutogatta neki a karkötőjét lelkesen.

- De szép. - huppant le a kanapéra a göndör, miután lerakta Fizzyt. - Ő fonta?

- Igen, Niall azt mondta, hogy egyszer el is rontotta, de újrakezdte és megcsinálta nekem! - mesélte.