Nyári esőben sétálni,
S magad mellett senkit sem látni,
Tőled búcsúzáskor szétválni,
S téged többé soha viszontlátni,
Nem mintha léteztél volna valaha.
Csak sétálni, és sétálni,
A végcélig meg sem állni,
Az árnyékodon átsétálni,
S téged többé már nem imádni,
Ez elég viccesen hangzik, nem? Hahaha.
Addig, addig sétálni,
Míg meg nem szűnlek találni,
S míg meg nem szűnlek találni,
Addig fogok sétálni,
Míg történetünk a végére nem szaladna.
YOU ARE READING
Lelkem mély bugyraiból
Poetry♠️Csak kipróbàlom, mert mièrt ne, egyszer èlünk, vagy nem? ♠️Csak most kezdtem el, úgyhogy nem igazán vagyok mèg jàrtas ebben, lol
