Mi lesz, ha történik valami? Ha megcsókol? Nem akarok menni! És igen, ez a megnyilvánulás olyan volt, mintha egy ötéves kislány mondta volna. Kiderült, hogy azonnal indulnunk kellett, mert Niall reklamált. Így hát elindultunk Zaynnel együtt vásárolni. Az út szótlanul telt, amit nem is bánok. Beléptünk a boltba, majd rögtön futólépésben kezdtem menni a kajás sorhoz. Zayn a nyomomban loholt, bármennyire próbáltam elkerülni, utolért.
-Neked mondta Niall, hogy mit vigyünk?-kérdezte, de nem foglalkoztam vele.
-Hahó Sophie-fogta meg a vállam, de én levertem a kezét.
-Hagyj Zayn-szóltam oda sem nézve.
-Most mi van? Megvan a havi vagy mi?-idegeskedett.
-Látod? Azt tudod, mi az a bunkóság, de azt nem, hogy mi az a kedvesség!-vágtam rá dühösen.
-Oké, kezd felmenni bennem a pumpa. Kibaszottul elegem van Harryből, meg a kapcsolatotokból. Elfogadtam, hogy nem szeretsz viszont, de azt nem vagyok képes lenyelni, hogy vele jársz. Ráadásul le is fekszel vele. Nem akarok haragudni, de nem tudok mást csinálni-fogta meg a vállam, és maga felé fordított.
-És ezt miért nem mondtad előbb?-kérdeztem suttogva.
-Mert szeretem ha boldog vagy, és nem akarom elrontani a boldogságod-suttogta közel hajolva az arcomhoz.
Nem reagáltam, csak álltam lefagyva. Zayn mélyen a szemembe nézett, én pedig az övébe. Egyre szaporábban vettem a levegőt, és kezdett melegem is lenni. Zayn egyre közelebb hajolt. Egy hajszállal, de megállt. Ajkunk csupán milliméterekre volt egymástól. Orrunk összeért. Talán én, de talán ő, közelebb hajolt a másik félhez. És..igen. Megcsókoltuk egymást. El akartam hajolni, de a szívem nem engedte. Derekamnál fogva magához húzott, én pedig a hajába túrtam. Mit művelek? Lehajtottam a fejem, és a mellkasának hajtottam.
-Miért esek mindig ugyanabba a hibába?-tettem fel a költői kérdést.
-Ne haragudj. Hiba volt ezt csinálni. Te Harryvel jársz-mondta.
Megsimította az arcom, majd mintha mi sem történt volna, kerestünk tovább Niallnek kaját. [...] Miután végeztünk, szatyrokkal felpakolva indultunk a hotelhez. Lepakoltuk a fiúknál a kajákat, ők pedig mindvégig gyilkos pillantásokkal méregettek minket. Nem kérdeztem meg, hogy miért. Visszamentem Harryhez, aki..nem volt itt.-Harry, hahó!-kiáltottam, de sehonnan sem kaptam választ. Megnéztem mindenhol. A szobában, az udvaron, a földszinten, de sehol nem találtam meg. Bekopogtam Louishoz.-Louis, nem tudod, hol van Harry?-kérdeztem belépve az ajtón.-Elment-felelt rám sem nézve.-Mi? Hova?-kerekedett el a szemem.-Passz. Azt mondta, elege van belőletek-nézett rám.-Hogy mi van?-értetlenkedtem.-Megcsókoltad Zaynt!-mutatta fel a telefonját, mire majdnem összeestem.-Mi? De.. de... Én nem!-szóltam az idegességtől remegve.Louis megvonta a vállát, majd tovább nyomkodta a telefont. Kiviharzottam a szobából, majd átmentem Zaynhez.-Bajban vagyunk-jelentettem ki.-Láttam-bólintott.-Ezt hogy magyarázzuk ki?-kérdeztem eltöprengve.-Sehogy. Már cikk is van arról, hogy járunk-adta oda a telefonját.-Mi van?-akadtam ki teljesen.Hát igen. Rólunk egy kép, amikor Zayn megcsókolt a boltban. Valaki írt egy cikket azzal a címmel, hogy „Zayn Malik-nek új barátnője van!". A cikk eleje így szól: „Ahogy a képen is látható, Zayn Malik-nek új barátnője van. A koncertek láthattuk, ez a bizonyos Sophie Wilsonnal egy párt alkotnak. Jobb, ha óvatosabban falják egymást!". Mi van???-Oké, kiakadtam-adtam vissza neki a készüléket.Nem csodálom, hogy Harry elment. Ha ez fordítva történt volna meg, már el is költöztem volna jó messzire. Írtam neki egy üzenetet, de nem kapta meg. Hívtam is, de ki volt kapcsolva. Csodás. Ennél csak jobb lehet a mai nap...

YOU ARE READING
Érzések Közt {One Direction ff.}
FanfictionA nevem Sophie Wilson, egy 17 éves, átlagos lány voltam. Mindig nagy álmom volt énekessé válni, de ez eddig nem sikerült, már kezdek lemondani az egészről. Amikor 13 éves voltam, a One Direction volt a kedvencem, bár ez másfél éve másképp van. Az ok...