Mi az igazság? ( AsaNoya ff)

15

Asahi szemszög

Arra keltem, hogy valami nyomja a hátam. Lassan kinyitottam a szemem és az első dolog amit észre vettem, hogy Noya rajtam fekszik és édesen szuszog. Erre a látványra elmosolyodtam. És a bűnös, ami nyomja a hátam az az ágynak a karfája. Hogy sikerült rá feküdnöm? És mit keres megint rajtam Noya? Lassan beugrott, hogy az este véletlenül elaludtam, miközben Noya a vállamon aludt. Újra az alvó fiúra tévedt a tekintetem. Mekkora szerencse, hogy mindig hamarabb kelek, mint ő. A melkasomon pihent a feje és az egyik kezével meg belém volt kapaszkodva. Az arcára tökéletes rálátásom volt. A haja még mindig lazán a szemébe hullott. A kezeim hirtelen maguktól cselekedtek és óvatosan bele túrtam a puha tincsekbe, kiseperve a szeméből azt. Nem reagált ezért újra megismételtem az előbbi tettemet. Egyszer hirtelen megmozdult és jobban magához szorított. Én gyorsan elkaptam a kezem a hajától és kérdőn néztem a tetteit. Lassan kinyitotta a szemét és olyan tipikus komor, félholt fejjel el kezdett bámulni.

- N-Noya? - mondtam ki a nevét, mert nem tudtam mire vélni, hogy egyre jobban szorít magához. Hirtelen a térdét el kezdte mozgatni, míg el nem tálált egy olyan pontot amit nem kellet volna. Mi jött rá erre a fiúra, hogy abban a pillanatban ahogy felébred ilyen dolgokat műveljen? Lassan kezdte ingerelni a tÉrdjÉvEl a legnemesebbik testrészem. De csak egy kicsit. Felntünésmentesen. Nekem egyre jobban a fejembe szökött a vér és éreztem ahogy teljesen kivörösödök. Nem tudtam a sokktól szóhoz jutni. Most komolyan. Mit művel? Hirtelen elenged, és eltávolodik tőlem. Én még mindig tátott szájjal és a sokktól és a zavartól vörös fejjel bámulom őt. Ő lassan rám mászik és rá ül a csípőmre. És csak bámult. Már lassan nem ég, hanem forrik az agyam.

- N..noya m-mit csinálsz? - nagy nehezen elmotyogtam ezt, de ő csak le szállt rólam és bement a fürdőbe. Ezt így semmi szó nélkül. Én meg mint egy megszeppent kisfiú, fekszem tovább és próbálom feldolgozni az előbbit. Noyanak ilyenkor mik játszothatnak le a gondolataiban? Nem értem őt. Valahogy össze szedtem magam és át öltöztem és ahogy Noya kijött a fürdőből bementem és megmostam az arcom. Utánna lementem és csináltam két melegszendvicset, amit ketten simán elpusztítottunk. Nem mertem rá kérdezni az előbbire, és ő sem mondott semmit. Egész végig égett a fejem, de ezt őt nem zavarta különösképpen. Nekem ez magas. Egy kis idő múlva megköszönte az ételt, össze szede a cuccait, és elment. Ez után muszáj volt valamive eltereljem a gondolataimat. Tv-t néztem, ami unalmasnak bizonyult ezért inkább neki álltam tanulni, mert jobb elfoglaltságot nem találtam és azt úgy is meg kell csinálni. Én már csak ilyen jó gyerek vagyok. Az ijesztő külsőm ellenére soha nem keveredtem semmi rosszban. Végzem a kötelességem, tanulok. Pedig a velem egykorúak, már nagyban élik az életüket. Buliba járnak, alkoholt fogyasztanak meg még sorolhatnám. Én meg fél évente ha el megyek egy buliba és abba sem maradok sokáig. Hát ez van, unalmas személyiség vagyok. De Noya.. hát rájöttem, hogy neki van egy sötét oldala amit nem mutat meg az embereknek. Eddig csak én láthattam egy kis részét, meg rájöttem, hogy még Tanaka. De egyre többet tudok meg róla, annál többet szeretnék. Nem tudok ezzel betelni. Hiszen szeretem őt. Szeretném tudni a problémáit, az örömeit, mindent! És szeretnék mellette állni, hogy vigyázzák rá. Hiszen rá fér. Nem szeretném, hogy az alkohollal és ezzel a melegbárosdival tönkre tegye az életet. Csak sajnos nem bízik meg bennem, aminek nem értem az okát és egyáltalán nem örülök. Ezek a gondolatok jártak a fejemben, míg nem a tanulás oly sokáig kinyúlt, hogy már az óra délután hat órát mutatott.  Úgy éreztem ennyi bőven elég volt és elraktam a tanulnivalókat és össze pakoltam a táskámban a holnapi napra. Azt még nem említettem, hogy holnap különösképpen pont Noyáék osztályával elmegyünk eggyet túrázni a közeli hegyekbe. Holnap nekünk elmarad a tanítás és egy egész napos túrán leszünk, amin ott is alszunk és kedd délután megyünk haza. Már várom, hogy mik fognak történni a túra alatt. Vajon mennyi volt az esélye, hogy pont Noya osztályával megyünk?

Nyugi én sem tudom mire vélni Noya viselkedését.. mik játszothattak le a gondolataiban?