A jófiúk

《●Prológus●》

- Kissé fáradtan vetette le magát az ágyba a tévé elé, és forró gőzölgő teáját mely eddig a kezében pihent a melette lévő kis modern komódon elhelyezte. A babarózsaszín mamuszában váltogatja a csatornákat valami nézhető adás reményében azonban nem jár sikerrel. Végülis mi érdekes dolog mehet a fényt árasztó dobozban így cirka hajnali 1-kor. Vagy hát pontosan hajnali 01:05 perc olvasható le a baloldalon lévő kakukkos óráról. Még egy kis ideig keresgél majd talál is egy egészen jó filmet és megelégedve leteszi maga mellé a távirányítót az ágyon. Kezébe veszi a hófehér bögrét melyet átmelegített a benne lévő citromos tea és iszik belőle három kortyot. Miután ivott nyomban visza is tette a bögrét a kis hajnali szekrényre amikor pont kicsordul egy csepp a bögre szélén, végigfolyva a fényes porcelánon lecsöppenve a fekete, tiszta komódkára.
Ezzel a pár hétköznapi
cselekedettekkel három szabályt szegett meg a jófiúk szabályaiból mely minden vendégre vonatkozott a nem túl látogatott kicsit bizar motelban.
Mary körülbelül két napja tartózkodott ezen a helyen és nem is ez volt az első alkalom hogy szabályt szegett ugyanis tegnap nem hagyta nyugodni a benne lappangó kíváncsiság amint az aranyszegéllyel bekeretezett sötét fa táblajára pilanntott amibe aranyan voltak belevésve a betűk és ez állt rajta:

A jó fiúk szabályai

● A jó fiúk, mindig rendet tartanak maguk után, és más tárgyához nem érnek hozzá.
● A jó fiúk, illedelmesen nem késnek főképp a vacsoráról.
● A jó fiúk, csakis alaposan megválogatott szavakkal semmi káronkodás nélkül beszélnek.
● A jó fiúk, soha nem teszik be a lábukat a 105-ös szobába.
● A jó fiúk, minden szabályt betartanak.

Ezt végigolvasva gondolt bele hogy mi lehet a melette két szobával arébb nyugvó 105- ösbe. Ő ugyanis a 103- as szobában kapott helyet a kicsit furcsán viselkedő és egyben a szabályokat igen tiszteletben tartó Mr.Johntól aki különösen felhívta a figyelmét a szabályokra hogy tartsa be mert az élete is múlhat rajta. Marynek ettől a mondattól még visszagondolva is a hideg futkosott a hátán, akkor amikor elszánta magát arra hogy megnézze a 105-öst. Lenyomta a karcos régi acélból öntött kilincset és egy igen érdekes látvány tárult elé.
Kihalt szoba némi zöld fénnyel volt átvilágítva, és egy régi magnó recsegett egy kopottas polcon amit két szög tartott a falba de az egyik szög már igen feladhatta a szolgálatot mivel amint elhaladt melette Mary leszakadt a falról és a régi tárgy darabokra tört. Mary kellemetlenül érezte magát a szobában, átjárta ugyanis a szobát egy rideg hangulat és egy igen orrt sértő bűz is.
A zaj csapás után viszont lépteket hallott és gyorsan kifele vette az irányt. Miután kimenekült John tárult elé.
- Hát ön mit óhajt erre fele kedves Mary?
- Én... én csak erre sétáltam.- Nyelt utána egyet ami Johnak is feltűnt.
- Tudja Mary se a jó fiúk se
a jó kislányok nem lódítanak. Édesanyám már két éve hogy nincs az élők sora között de továbbra is itt van a lelke és őrzi a motelt.
- Én semmit nem csináltam és nem is állna szandékomban megsérteni a drága édesanyját. -Mentegetőzött végül Mary.
- John csak állt semmitmondó, komoly arccal majd hátatfordítva elment. Mary is épp így tett volna mikor John megállt, válla fölött viszapillantott és annyit szólt ,, Jó éjszakát Mary". Mary bólintott fejével hogy viszont majd gyors léptekkel visszament a lakosztályára. A kellemetlen visszaemlékezésből a műsor rántotta ki ugyanis vége lett annak. Mary az órára pillantott ami 1:18 percet mutatott.
- Micsoda egy nap is volt az.- Gondolta magában. Majd fölállt az ágyáról és a fürdőszoba fele vette az irányt arcmosás és fogmosás céljából. Amikor kinyitotta a csapot megmosta az arcát eközben is folyamatosan folyt a víz a csapból és amikor elzárni szerette volna azt, akkor beragadt és nem mozdult semerre.
- Még ez is az én problémám legyen. Mit fog mondani Mr. John ha megtudja.
- Majd ezek után úgyhadva a rozsdás öreg csapot, sietve kiment a szobájából segítséget kérni. Elment egészen a recepcióig de sehol nem találta Johnt. Próbált csengetni de mind hiába. Visszament a szobájáig és még annál is hátrébb egészen John szobájáig ahol meglepetésére az ajtó résnyire nyitva volt. John viszont itt sem tartózkodott. Mary kezdett egyre nagyobb pánikba esni hogy nem találja Johnt és a víz csak ömlik 103-asba. Egyetlen egy gondolat volt még a fejében hogy hol lehet John.
- A 105-ös. -Mondja ki halkan alig hallhatóan majd mint aki valami avagy valaki elől futna olyan gyorsan veszi a lépteit a 105-ös irányába. Mit sem foglalkozva a szabályokkal ismét megszegve azt berontott a szobába. Végigment minden szoba ajtaját kinyitotta, de John itt sem volt. Ami viszont meglepte hogy az egy nappal leesett darabokra tört retró rádió nem volt sehol. Nem volt a kukába hogy esetleg kidobta volna John se az asztalon de még a polc nyoma sem volt látható a falon, hisz az sima volt sehol nem volt észrevehető a fúrás nyoma amit régebben ejtettek a falon hogy a polcot felrakhassák. Nem volt idő ezzel a szokatlan dologgal foglalkozni ugyanis hátrapillantott Mary és keserves arccal kellett tudomásul vennie hogy a víz már olyanyirra folyik hogy egyenest a 105-ig elért. Mary kirohant a lakosztályról majd vissza a 103-asba. Átgázolt a vízözönön és ismét megpróbálta valahogy elzárni a vizet de továbbra sem járt sikerrel. Felnézett egyenesen a tükörbe és egy sovány idős nőt látott maga mögött a tükörben a mutató ujját felmutatva mint aki szídná Maryt a tettéért. Mary azonnal hátrafordult de nem látott semmit.
- Mi volt ez és ki volt ez a nő egyáltalán?- Mondta sírva majd visszafordult és ismét az asszonyt látta maga mögött. Nem tartotta föl a mutatóujját csak ált komor arccal. Mary kirohant volna ha az ajtó nem csapódott volna be a két szeme láttára. Már nem csak a tükörbe láthatta a nőt hanem a helységben is maga. Felrángatta a síró lányt a földről majd mindkét kezével a tarkójánál fogva belenyomta a fejét a vízzel teli csapba. A lány próbált kapálózni az ismeretlen kezéhez hogy elengedje de eredménytelenül. Mary küzdött és reménykedett hátha sikerül neki leküzdenie a tarkójáról az asszony kezeit. Nem volt sok ideje mivel a levegője fogyott rengeteg vizet nyelt ez alatt a pár röpke perc alatt és fuldokolni kezdett, de a nő nem engedett a szorításon. Körbelül Mary még egy percig bírta majd a teste feladta a harcot és a kezei elengedték a halálát okozó ember kezeit. Az idős asszony mint a kámpfor elillant Mary holtteste pedig a földre zuhant. Az ajtó résnyire kinyílt. Ekkor az órán 2:05 állt.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Kinek hogy tetszett? Jöhet a kövi rész ? Ha tetszett Vote☆