4. fejezet

275 20 0
                                    

  Bashira törökülésben ült az ágyán, Chie hasalt  a bíborvörös takarón. Az MP3 lejátszó az íróasztalon ment, a lejátszási lista a Nightcore-é volt. Éppen sakkoztak.

     - És? Tudsz valamit?

  Chie felült és bólintott. Bashira sárgás, hímzett virágokkal díszített szegélyű hálóingét viselte. A táskájából előszedett néhány papírfecnit.

     - Ők a Sakamaki fivérek. Az apjuk valami nagy vállalkozású gazdag ficsúr. A lány pedig valamilyen Yui. Már vagy néhány hónapja náluk lakik. Leginkább a vörös hajú, zöld szemű Ayato mozdul rá. Valami vörös nyakkendőféleséget visel a nyakán, sose veszi le magáról - húzta el a nyaka előtt az ujját.

  Bashira mégsem kuncogott most. Akkor Ayato harapott belé? De... miért?!!!!!!!!!!

     - Nem igazán sokat tudok róluk, de itt ez a fénykép, egy lánytól lopiztam el.

  Bashira kezébe vette. Elég régi lehetett. Gyorsan visszaadta, mert ki kell hogy dobja a taccsot, ha pár másodpercnél tovább nézi ezeknek a pofáját.

     - Shuu az elsőszülött. Tudod, mindig zenét hallgat, akárhova leveti magát a suliban.

  Az eltunyult - gondolta Bashira és komolyan biccentett, hogy megértette, folytassa tovább Chie a beszámolót.

     - Az a szemüveges a vérszerinti tesója, de ki nem állhatják egymást, valami családi okok miatt. Ne kérdezz, miért!

  Barishának eszébe ötlött az a hang, aki morogta, hogy nem is köszönt az első napon. Belevigyorgott a tenyerébe, annyira frappáns búcsúbeszédet szónokolt vissza neki.

     - És amint mondtam, ott van Ayato. Van neki két ikertesója. Akit te Keménykalapnak neveztél, az az egyik.

     - És?

     - Mi és? - forgatta a kezében a fotót Chie.

     - Hogy mi a neve!

    - Ja, persze! Raito. - Végre letette a képet az ölébe. - De... miért érdekel ez annyira téged? - Bashira megvonta a vállát. Természetesen tudta, hogy miért: mert ő akarta felfektetni. - Eléggé perverz... Na, de! Az öccsük Kanato. Régebben mindig valami macival járt, mint Raito a kalapjával, de valahova elkeverte a pszichopatikus. 

     - Pszicho-patikus? 

     - Igen - mosolyodott el Chie. - Inkább amolyan helyettes, mert Subaru-kun, a legfiatalabb foglalja a helyet. Már csomószor tört-zúzott az oskolában. Na de - tette a szája elé a kezét. - Áhhh. Aludjunk.

  Bashira bólintott.



  Ez csak gy bemutató rész! Most egy időre nem teszek ki részt!

A szívem csak az enyém... (Diabolik Lovers F.F.)//BEFEJEZETT//Donde viven las historias. Descúbrelo ahora