Véletlen találkozás

3

Hirtelen elszakadtam Noah gyönyörű szemeinek fogságából.
Észhez kaptam és szó nélkül el kezdtem lefelé menni a lépcsőn, csönd volt lent gondoltam mindenki alszik vagy volt akik időközben haza mentek.
A konyha felevettem az irányt egy jó kávé reményben, de viszont mikor beértem szembe találtam magamat Adam formás a fenekével és az egyébként kigyúrt hatával.
Egy száll alsó gatyában állt a pult mellet. Szépen lassan meg fordult és egymással szembe álltunk.

-Jó reggelt Adam.-mondtam neki

-Jó reggelt Emily.-köszönt ő is.

-Hogy aludtál?-kérdezte Adam.

-Jól aludtam, bár kicsit fáradt vagyok és te?-adtam tömör és lényeges
választ.

Majd a válaszra várva elkezdtem egy kávét lefőzni.

-Én is jól aludtam, hallottam mi történt este Emily nagyon sajnálom jobban kellet volna rád figyelnem és a húgomra!-mondta Adam.

- Semmi baj Adam, nem a te hibád hála istennek ott volt Noah.-mondtam neki nyugtatás képen.

- Katie amúgy hol van Adam?- ezzel a kérdéssel terelve a témát.

- A szobájába Daviddel gondolom még alszanak.-mondta Adam.

Beszélgetés közben megittam a kávémat, időközben Noah is meg jelent a konyhában, majd lepacsizott Adammel.
Adam abban a pillanatban el is hagyta a konyhát, ezzel magamra hagyva Noahval és gondolataimmal.
Noah oda sétált a kávé géphez és főzött magának egy kávét, még nem figyelt én addig tetőtől talpig végig mértem minden porcikájának szegletét.
Frissen mosót haja csak hanyagul tapadt a homlokához ezzel elérve azt hogy akaratlanul is bele túrjon az ember.
Fekete v nyakú pólója csak úgy feszült az izmos felső testen, kék szaggatott farmerja pedig kiemelte a formás fenekét, iszonyatosan jól állt neki.
Noah ez idő alatt végig mert engem, és elmosolyodott.

- Hercegnő haza viszlek, nem akarom hogy gyalogolj.-mondta Noah.

- Köszönöm Noah de sétálok, így is sok kellemetlenséget okoztam neked, és köszönöm hogy tegnap este meg vettél engem.-mondtam Noahnak.

-Akkor is el viszlek tetszik vagy sem!-jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon.

-Igazán nincs mit hercegnő.-mondta Noah, ezzel bele vágva a mondandómba.

-Kicsit meg ilyedtem, ezért egy bólintással jeleztem hogy mehetünk.

Noah előbb ki ment a levegőre  mint én, addig be indította az autót, én pedig el köszöntem Adamtől. Két perc alatt haza értem, egész úton csak az utat figyeltem bár a szemem sarkából lestem Noah hibátlan arcát ahogy az ablak üvegen keresztül be szűrődő napfénye meg világítja azt.
Út közben Noah tekintete csak úgy égette a bőrömet.
Hamar meg is érkeztünk, Noah le parkolt a ház előtt, én pedig kiszálltam a matt fekete Mercedes-AMG GTr C190-ből.

-Köszönöm Noah hogy haza hoztál.-mondtam neki mosolyogva.

-Nagyon szívesen, remélem egyszer be is invitálsz-mondta Noah, és kacsintott.

Nekem pedig paradicsom vörös lett az arcom, Noah reakciója erre csak egy mosoly volt.
El köszöntem tőle és a lépcső fele vettem az irányt. Végig éreztem a hátamon Noah perzselő tekintetét,
Majd ki nyitottam az ajtót és be léptem a konyhába,főztem magamnak egy finom levest és a szobám fele vettem az irányt.
Elővettem a telefonom és Noah mintha meg érezte volna hogy nálam van a telefonom, abban a pillanatban küldött egy üzenetet.
Ez ált az üzenetben:

„Hercegnő hamarosan újra látjuk egymást"

Nem foglalkoztam vele, választ se küldtem neki.
Eldobtam a telefonomat, és rajta gondolkodva azon pillanatban elnyomott az álom.