Tökéletes gyilkosság

2.Fejezet

"Különös, hogy egyetlen mozdulatba is bele lehet szeretni, és van olyan, hogy egy pillanat alatt megvilágosodik, kicsoda a másik. Ugyanúgy, ahogy egyetlen homokszemcse tanulmányozásából is megérthető az univerzum. A szerelem első látásra vagy létezik, vagy nem, de az egy pillanat alatt kialakuló szerelem valóban létező jelenség."  Matt Haig

A világba történek furcsa, megmagyarázhatatlan dolgok. S Aizawa szerint az is annak számított, amikor a szőke hajú férfit másnap újból a boltba látta kitörő örömmel nézelődött a növények között, viszont igazából csak húzni akarta az időt, hogy amikor a fekete hajú kicsit testesebb férfi nem őrá figyel, akkor megnézhesse magának alaposan. Yamada egy féloldalas mosolyt mutatva a világnak lépett az árushoz, s arcából kisöpört egy zavaró szőke tincset. Aizawát méregette, próbálta minden vonalát pontosan megjegyezni és megfigyelni arc mozgását, mimikáját, gesztusait. 

-Jó napot uram, mit adhatok? -Aizawa igyekezett gyorsan lerázni a szőkét, a férfinak megvolt rá a jó előérzeti hetesége, hogy tudja a férfi nem virágokért jött vissza, hanem miatta. Viszont ő nem akart elrontani egy párkapcsolatot, vagy annál már sokkal bensőségesebb kapcsolatot. 

-Szeretnék egy cserepes Azáleát*, hozzá pedig egy csíkos szegfűvet**. -a hallotak meglepték, a férfit, hiszen ő tisztában volt a virágok jelentéseivel is, s a kettő sehogyan se fért össze az ő számára. 

-Egybe? -a kérdés bizonytalanul csenget kettőjük között, amire a szőke egy bátorító mosolyt engedett meg. 

-Természetesen nem. -rázta meg a fejét Yamada, majd mikor megkapta a virágokat kifizette és elvette a csíkos szegfűvet. -Az Azálea a tied gyönyörűm. -kuncogta el magát a szőke hajú férfi és választ se várva távozott a boltból. Aizawa pedig ott állt a pult mögött a vázás virágot figyelve, ajkain megjelent egy apró alig észrevehető mosoly, majd a virágot felvéve vitte be az öltözőbe, ahol lehelyezte saját cuccai közé a törékeny növényt. Teljesen összezavarodott, mégis miért udvarol neki egy olyan illető, aki biztosan párkapcsolatban van. Miért akar pont vele lenni, biztosan van neki jobb partnere, mint ő. Hiszen ő csak egy egyszerű kevés pénzből élő virágárus, aki üldözi az öngyilkosságot, hogy megmentse magától másokat. S most mégis egy olyan férfi mint a szőke hajú neki mond olyan zavarba ejtő szavakat, neki vesz drága virágot ami sokáig él. 

[■■■]

Yamada izgatottan pillantott be az üzletbe, ahogyan kilépett. S a fekete hajú férfi reakcióját figyelte, ami megmosolyogtatta. Boldoggá tette, hogy láthatta a másik aranyos viselkedését. Yamada boldogan ment haza, ahol már várta barátnője, a lány úgy érezte van valami baj ezért barátja mellett akart lenni. Viszont azt nem sejtette, hogy ilyesfajta baj van, így mikor meglátta a boldogan belépő férfit vidáman szaladt elé és próbálta megcsókolni. 

-Nézd szívem hoztam neked csíkos szegfűvet. -maguk közé emelte aranyos mosolyt mutatva a lány felé, aki meglepetten vette el majd köszönte meg. Yamada tudta jól hogy az előtte álló nemigen ért a növényekhez így bármit hazahozhat, mivel annak úgyis örülni fog. S ez most sem történt máshogy, a nő elvitte vízbe rakni majd újból párjához simult. 

-Miért kaptam ma is virágot? -Yumeko érdeklődve nézett a szőkére, aki felkacagott. 

-Talán nem örülsz neki? Vissza vigyem? -Yamada hangja izgatottan csenget fel, ahogy rájött hogy újra láthatná akkor a szépséges férfit. 

-Dehogy! Örülök neki, szerettem hogy ennyi aprósággal ajándékozol meg minden nap. 

-Akkor ne kérdezősködj feleslegesen Yumeko-chan. -csóválta a fejét Yamada, majd felállva meg nyújtózkodott. -Viszont én megyek ledőlök egy kicsit, ma fárasztó napom volt. Nyugodtan hazamehetsz Yumeko-chan. -a férfi hátra se pillantott, igazából el se búcsúzott csak a szobájába menekült, ahol megvetett ágyába feküdt és Aizawán járt újból a gondolatai. Leginkább azon a meglepett, de vidám arcon. Biztos volt benne Yamada, hogy annak a férfinak minden jól állna. S ahogyan ezen mélálkodott rájött talán minden nap bemehetne és lassan megismerkedhetnének. Izgatottan ült fel ágyában, majd komorodott is el gyermekiesen csillogó tekintete, amikor rájött hogy ennek van egy akadálya mégpedig Yumeko. Morcosan bújt vissza az ágyba, s a takarót kitapogatva húzza feljebb, hogy magához ölelhesse. Telefonját megpillantva újabb elvetemült ötlet jutott az eszébe, talán ha neten utána keresne. A telefon halk csipogással oldódott fel, majd minden közösségi oldalra beírta az Aizawa nevet. Viszont túl sok lehetőséget adott be, ő pedig csak ennyit tudod. Se többet, se kevesebbet. 

[■■■]

A virág előtt ülve szemezett a törékeny növénnyel Aizawa, nem tudta miért kapta pontosan. Talán mégse azért amiért ő gondolta, viszont más nem lehet. Feszülten túrt sötét tincseibe, majd a dohányzóasztalról felpakva egy éles ollót, amellyel az előbb a virágra tett egy szalagot, most tenyerében szorongatta. A férfit az se lepte meg mikor éles fájdalom nyilallt tenyerébe, s a vér is megjelent kis időn belül, Aizawa nem szerette a fájdalmat, de egy idő után már a fájdalomküszöbe annyira megerősödött, hogy tényleg csak a legborzalmasabbakat érezte meg. Felsóhajtva döntötte fejét az asztalnak, majd felemelve nagy lendülettel vitte vissza le az előző pontra. Hangos csattanás jelezte, hogy terve sikerült, majd a lüktető fájdalom maradt semmi más. Aizawa lecsúszot egy idő után a kanapéjáról és csak sírt az asztal mögött, könnyei megállíthatatlanul folytak lefelé az arcán, amely kipirosodott és fulldoklásig húzta a keserves sírást. 

-Miért érdemlem ezt? Miért érdeklődik irántam? Beszélnem kellene vele? Valaki válaszoljon ezekre. Mit tegyek, mi lenne a helyes? -Aizawa meggyötörten indult el hálószobájáig, ahol elfeküdve dörzsölte arcát a párnájába. Majd telefonján elindított egy számára megnyugtató lejátszási listát, amelynek hála mindig sikerült elaludnia. Szemei fáradtan csukodtak le, s mély levegőket véve hallgata a megnyugtató szívdobogást telefonjából. A férfi borzalmas alvó volt, viszont középiskolás korában egyszer meghallgatott egy ilyen ASMR-t, s elaludt. Ezek után úgy gondolta ez lesz az ő kulcsa arra, hogy mindig aludjon. Bármikor felriadt az est folyamán, vissza tudott aludni. Így jobban tudott koncentrálni nappal és nem mindig csak elaludt bárhol volt. Az alvásigénye rendbe jött, nem ingadozot, s az orvosok úgy gondolták ez után már az öngyilkossági kísérletei is megszűnnek. De ez nem ilyen egyszerű, ennyi miatt az ember nem fog a halálba vágyódni, annak örülni ha megfenyegetik, hogy halálra verik. S erre a férfi szüleinek is rá kellet ébredniük egy idő után, hogy fiúk sose fog ezzel leállni. 

[■■■]

Éjfél volt már javában, amikor ágyából riadtan ült fel a szőke hajú fiú, s kezeivel torkához kapott. Olyan érzése volt, mintha folytogatnák. Yamada riadtan nézett szét a szobába a tettest keresve, de rá kellett ébrednie, hogy nem fog senkit se találni, csak rosszul vette a levegőt alvás közben. Fellélegezve dőlt vissza a puha ágyába, majd kapcsolta felca kislámpát, amely az ágya mellett volt. A szőke hajú férfi telefonját megragadva oldotta fel, majd szűkítette össze szemeit is az erős fény miatt. Telefonját pedig ott vilogot egy bolt neve, mégpedig egy virágbolt neve. A férfi elmosolyodva kattintott rá, majd kereste az ott dolgozók neveit. Viszont nem talált semmit se ezzel, ellentétben egy képen megakadt a tekintete. A kép egy igazi mestermű volt Yamada számára, az igazság viszont egy kissé homályos kép volt, amelyen rajta volt új kiszemeltje és virágot ültetett. Yamada a képet lementette, s beállította hátterének, amelyet addig figyelt még újra el nem aludt. A szőke hajú könnyen szerelembe esett, viszont ilyen érzése mint most, még sose volt egy alkalommal se. Ez más volt mint a többi, ez ahhoz túl tökéletes volt, hogy a többivel egy szinten legyen. 

Azálea: első szerelmet is jelentheti a virág. 
Csíkos szegfű: elutasítás, sajnálat, "nem lehetek veled" jelentésekkel is bírhat a növény.