Se veled, de nélküled °befejezett°

00

A nő tudta, hogy itt a vég. Sokat gondolkozott azon, hogy milyen érzés lehet meghalni. Most úgy tűnik megfogja tapasztalni. A maszkos alak kék szemei fenyegetően csillantak meg a Hold sugarában. Feketébe öltöztetett kezében kinyúlt halálos fegyvere. A nő látta, ahogy a férfi ujjait a ravaszon tartja. Behunyta szemét és várt. De nem történt semmi.

-Jöjjön ide! - parancsolta az alak. A nő felismerte a hangját. Pontosan tudta ki akarja kioltani életét, ami még inkább szilánkosra törte szívét. Úgy tűnik már senkiben sem bízhat meg az ember.

A nő lassan követte a férfi utasításait. Az alak elővett egy rövid kötelet és míg bal kezében pisztolyát tartotta, jobb kezével ügyetlenül próbálta felkötni a hálószobában lévő csillárra a zsineget. Mikor végzett újra minden figyelmét áldozatára öszpontosította. 

-Hozza a széket! - hangja élesen vájt bele az éjszakába. A nő óvatosan közelítette meg az említett tárgyat, majd remegő kezekkel cipelte oda az alakhoz. A széket pont a csillár alá helyezte a maszkos. A nő tudta, hogy mi fog következni.

-Álljon fel a székre! - utasította a férfi. A nő megcsinálta. Az alakra pillantott, aki még mindig a gyilkos fegyverét irányította rá. - Tegye a nyakát a hurokba! - a nő egy hatalmasat nyelt, pulzusa az egekbe szökött.

Sarokba szorították.

Vége van.

Tudta, hogy nincs más választása, de teste nem akart engedelmeskedni.

-Azt mondtam tegye a nyakát a hurokba!  - csattant fel a maszkos férfi. A nő sokkot kapott, nem tudott mozogni. A sötét alak hirtelen lépett hozzá, majd túszkolta át a fejét a kötelen keresztül. Áldozata ismét behunyta szemét. Minden reménye elpárolgott. A múltja útolérte és most vége mindennek.

Vége az életének.

A férfi megállt vele szembe. A nő a széken állt, de hála apró termetének, még így is alig volt magasabb támadójánál. Tarkójába éles fájdalom nyílalt, ahogy az alak rászorított. A kötél durva anyaga égetően mardosta torkát.

-Kérlek. - szólalt meg rekedtes hangon és könyáztatta tekintettel kémlelte a férfi kék szemeit. Az alak meg se rebbent.

-Remélem tudod, hogy ez másképp is alakulhatott volna. - dünnyögte mogorván. Elengedte a nő tarkóját, aztán egy hirtelen mozdulattal rúgta ki alóla a széket.

Hallotta, ahogy áldozata nyaka megreccsent, ami egy jóleső borzongást váltott ki testéből. A nő levegőért kapkodott, lábával eszeveszetten kalimpált, de nem érte el földet. Érezte, ahogy az oxigén kiszökik belőle, miközben teste erősen sajgott. Fejébe elviselhetetlen fájdalom nyilalt, bőrét megsebezte a durva kötél. Látása homályos lett, kezdett minden elsötétülni körülötte. 

A maszkos alak végig nézte, ahogy a nő kileheli lelkét. Szemei élettelenül meredtek vissza rá, bőre hőfehérré változott. Felesleges lett volna pulzust mérnie, tudta, hogy jól elvégezte a dolgát.

A nő meghalt.

Utoljára körbe kémlelte a szobát, majd maga mögött hagyta a tetemet.