Tökéletes gyilkosság

7. Fejezet

"Az élet és a halál csak nézőpont kérdése. Ha együtt éltek, de nem ismered a másikat, hiába él, mert valójában halott. Ha nincs is melletted, de mindig rágondolsz, örökké élni fog." The Blade and Petal című filmből. 

A két férfi élete hamar nagy fordulatot vett mindkettőjük részéről, az egyikük rátalált arra a személyre aki miatt talán képes lenne bármit megtenni, míg a másik illető rájött milyen is az igaz szerelem. A páros lassan közelítették meg egymást, s óvatosak voltak mindennel kapcsolatban. Az egyikük még sose volt párkapcsolatban, így rengeteg új ismeretlen eseményt kellett átélnie. Míg a szőke hajú már tapasztaltan sietette a dolgokat, mégis egy idő után már csak húzta halasztotta a történéseket, hogy minél tovább tartson az a kellemesen émelyítő érzés. Imádta a fekete hajúval tölteni minden egyes másodpercét, eddig még senkinél se érezte ennyire erőteljesen. Az összes partnerét szerette és tisztelte, de nem ennyire mint Aizawát és az aranyos viselkedését. A férfi az őrületbe tudta volna hajszolni a bajszos szőkét, aki talán ezért is élvezte ennyire, mert ő is talált valami újat, valami vágyakozót, valamit ami felpezsdíti a vérét. A fekete hajú illető pedig pontosan ilyen személyiség volt, ha lehetséges akkor maga a tökéletesség. S ez fordítva is igaz volt, Aizawa szeretett együtt lenni Yamadával és bármilyen apró tevékenységet végezni vele, akár csak feküdni, de azt is nagyon kedvelte mikor a szőke haját birizgálhatta. Voltak pillanatok amikor azt hitte ott helyben öngyilkosságot végezz el magán, amikor a szőke hajú férfi nyilvánosan megcsókolta mások előtt, vagy ha a kedvesének hívta. Viszont mélyen legbelül dagadt a büszkeségtől, hogy neki sikerült a legjobb férfit megtalálnia. 

-Aizawa megjöttem! -lépett be a boltba vidáman Yamada, hátán ott volt a gitártok, s nagy esélyekkel maga a hangszer is. A fekete hajú mosolyogva indult közelebb kedveséhez és karolta át. Nem voltak együtt még hivatalosan, mégis sokszor viselkedtek úgy, vagy hangoztatták, hogy a másikkal vannak kapcsolatban. S ez talán még több vevőt vonzott be a boltba, igaz leginkább csak nőket. De valljuk be, pénz-pénz, nem számít miből és honnan lett. A világban a megélhetés a fontos, nem az hogy mit honnan szerzel. 

-Üdv itthon. -Aizawa kezét a szőke tincsekbe vezette és apró csókot nyomott Yamada arcára. A magasabbik férfi boldogan vezette beljebb a fekete hajút gyengéd puszikkal belepve az arcát. -Ne az üzletbe, kérlek. -a fekete hajú bármennyire is élvezte a kedves gesztust tudta jól, hogy munkaidőbe nem illik ilyet csinálni, még ha az övé is a bolt. 

-Rendben van Drágám. -Yamada leült az egyik kisebb méretű bárszékre és gitárját elővette a tartójából. A férfi sose vigyázott a dolgaira, így a hangszer is megviselt állapotban volt már, ahogyan a tok is. Mégis ennek ellenére Yamada sose cserélte volna le azt a repedt, ragasztószalagos gitárt. Ő úgy szerette ahogyan az kinézet, Aizawa már párszor elgondolkodott rajta vajon miért nem cserélte le eddig. Abban biztos volt hogy nem pénz kérdése volt, hiszen Yamada Hizashi gazdagnak volt mondható. Természetesen Aizawa ebben nem volt száz százalékig biztos, viszont a ruhák és az ajándékokból erre tippelt. Így a második lehetőségnél maradt, hogy valakitől kapta aki kedves a mai napig számára. Viszont Aizawa nem mert rákérdezni, félt hogy a másikat ezzel meg bántaná, hiába érdekelte nagyon is a válasz. A fekete hajút gondolataiból a gitár felhangolása zavarta meg és a mély mégis kellemes énekhang. Aizawa azonnal felismerte a dalt, mostanában nagy kedvence lett. A férfi lehunyt szemekkel kezdte el dúdolni, míg a szőkesség egyre jobban lendült bele az éneklésbe és a daljátékba. A légkör teljesen megváltozott az üzletbe és a gyönyörű hang és zene miatt sokan megálltak és a nyitott ajtóból hallgatták a dalt, amelyet Yamada adott elő kedvesének. 

[■■■]

A konyhát félhomály lepte el, s a fényt néhány gyertya adta meg. A hangulatot csak jobbá tette az asztalt díszítő mélyvörös bor, amelyből már pár pohárnyi hiányzott. A két fiatal pedig egymással szemben ülve iszogattak és méregették a másikat. Yamada mindig felpezsdült már csak egy kis alkoholtól is, így kicsit vágyakozóbb volt a tekintette a megszokottnál, amely feltűnt a fekete hajúnak is. Viszont Ő ezzel nem foglalkozott, csak folytatta tovább a fehér ingje kigombolását, majd széjelebb húzta, ezzel megmutatva feszes mellkas izmait. A szőke nagyot nyelve dőlt előrébb a székében, majd letéve a poharat nyúlt át az asztalon. 

-Aizawa, kedvesem. Nem mennénk fel? -Yamada a vágytól megrészegülve beszélt, s ajkait végig nyalva várt a válaszra. Viszont az csak egy néma tettként kapta meg, Aizawa megfogva a kezét felállt az asztaltól, majd elindult a szobába. A hálóba belépve többszöri francia csókot váltottak egymás között, az ágyba bedőlve viszont mégse lett meg a folytatása. Egymáshoz bújva pihentek és csodálták a másik szépségét. Egyikőjük se sietett azzal a bizonyos eseménnyel, igazán nem is azért próbálták meg ők a párkapcsolatot egymással. Vagyis Aizawa, a fekete hajú az elején bizonytalan volt még Yamadával szemben, de rájött Ő magától, hogy a szőke nem tenne vele semmi olyasmit se, amelyet ne akarna. 

[■■■]

-Egy újabb randi? -ráncolta a szemöldökét Aizawa. Nem igazán rajongott a randevókért, sőt mi több sokszor zavarónak találta. Hiszen sokan megbámulták őket, így Ő sokkal jobban szerette az otthoni együttléteket. Viszont mégis Yamada szerette megmutatni a nagyvilágnak a férfit, s nem véletlenül nyilvanos randira vitte el kedvesét. Nagy tervet szőt magának, vagyis inkább maguknak. S reménykedet benne, hogy nem lesz semmi botlás a tervében, nem akart hibázni, tökéletes éjszakát akart kettőjük között. S egy kis botlás is egészen mást hozhatott volna ki a napból, ezzel pedig teljesen tisztában volt Yamada. 

-Igen egy újabb randi, de ne aggódj ez lesz a legtökéletesebb az összes közül. -végigsimított a fekete hajú derekán, majd magához húzta és apró csókot nyomott Aizawa homlokára. 

-Nekem az összes megfelelő volt, eszméletlen és szemet kápráztató. -csóválta meg a fejét mosolyogva Aizawa és átkarolta a szőke nyakát. 

-Akkor ez most túl fogja még azt is szárnyalni. -kacagott fel Yamada, majd elindult a férfival. Csak egy egyszerű étterembe mentek, ahol a kinti részen foglaltak helyet. S az elején csak beszélgettek, majd Aizawának egyre gyanúsabbá vált az egész szituáció. Hiszen Yamada feszülten viselkedet, amelyet ritkán tapasztalt meg a másiktól. Csak akkor ha sántikál valamiben, s ebben most biztos lehetett Aizawa, hogy valami nagy dolog fog történi. 

-Izgulsz? -ült át barátja mellé és simogatta meg a férfi arcát, majd Yamada nyakába rejtette el az arcát. 

-Ennyire látszik? -kérdezett rá elszomorodva a világos hajzatú. 

-Észreveszem. -vont vállat lazán Aizawa, majd puszilgatni kezdte Yamada nyakát és arcéllét. 

-Tudod kicsit később akartam megkérdezni, de már teljesen mindegy. -nevetett fel kínjában Yamada és a fekete tincseket megsimogatta. -Lennél a párom? -a kérdés kissé halkra sikeredett és elvékonyodott hanggal mondta ki a szőke, Aizawa szíve mégis nagyot dobbant és kitörő boldogsággal nézett rá a mellette ülőre. 

-Igen szívesen lennék a párod. -csókolta meg a szőke hajút, aki örömében megeresztett pár könnycseppet magának.