Barátságból ismeretlenekké

Az a bizonyos kívánság

Heló!A nevem Midoriya Izuku.
Egy teljesen átlagos 15 éves fiú vagyok.Egyedül élek az anyukámnal,tesóm nincs. Hacsak Urarakát  nem számoljuk bele,aki a legeslegjobb barátom.Sokan cukkoltak vele, hogy mi járunk vagy ilyesmi de ez nem igaz.Gondolom azért hiszik ezt sokan mert nehéz felfogni, hogy egy fiú és egy lány barátok legyenek, azt meg pláne nehéz megérteniük hogy legjobb barátok.És amúgy is tetszik neki valaki.Nem mintha zavarna, sőt inkább örülök  neki.Uraraka nekem olyan mintha a kishugom lenne.

Na de! Ami most a legfontosabb!
Ma van a suli utolsó napja,már majdnem mindenki hazament,de én és kacchan még beszélgettünk egy kicsit.Kacchanról csak annyit, hogy  jó barátom.De róla majd később mesélek.
-És...-Kezdi meg kacchan kicsit izgatottan-Szerinted lesz új osztálytársunk?
-Hmm...Ha lesz is, azt akarom hogy egy magas, furi hajú, kedves srác legyen.
-"Furi hajú"...? Miért pont furi hajú?
A normális neked már nem kielégítő?-kérdezi meg azzal a bizonyos perverz mosollyal az arcán.És amikor ez a mosoly megjelenik, én már ott vesztettem.
-Pontosan. Furi hajú.Az egyik nap, amikor megyek kaját venni vacsira,láttam egy furi hajú srácot.És...olyan...kedvesnek tűnt...
-Kedvesnek mi...?-mosolyodik el ismét.Ám ez már gyanakvó mosoly. (Ami ezerszer rosszabb mint a perverz.)
-Miért kell neked mindent félreértened?Tudod milyen unalmas ezt a fejedet bámulni minden nap?Elég azt mondanom valakire, hogy "cuki" vagy "jól néz ki" és te már rögtön  gyanakvó leszel. 
-Igen.Mert nem normális ha azt mondod valakire h "cuki" vagy hogy "kedves".
-Óóó...IGEN?!És amikor körberajongod Kirishimát?Te is folyton azt mondod hogy "~olyan cuki!".
- A-Az  n-nem ugyan az!!!-mondja teljesen paradicsom fejjel.
-Hah!! 
-Mi van kérdezi értetlenül kacchan.
- Mostantól az lesz a beceneved hogy paprika.-Mondom mosolyogva.
-És...miért is?
-Nos...több okból is...
Az első hogy olyan erős vagy,mint a piros paprika.
A második  hogy amikor ideges vagy, akkor piros lesz a fejed az idegességtől.
És a harmadik, az az amikor szóba kerül Kirishima, akkor pirosabb lesz a fejed mint egy piros paprikának.-mondom neki, de a végét már sírva röhögve.
-ROHADJ MEG!!!-mondja paprika vörös fejjel, és meglökött csak azért hogy tudassa ki is az erősebb.Tipikus kacchan szokás.
- Hé!!!Ne a lépcsőn!!-ordítok rá, de már késő volt mert, készültem lesmárolni az utolsó  lépcsőfokot.Csak az volt a szerencsém hogy gyorsan átmentem fekvőtámasz helyzetbe így csak a homlokom csapódott kicsit neki a lépcsőfok széléhez.
-IDIÓTA!!!-ordítom neki -ha egy centivel arrébb rakom a kezem szétvágtam volna a fejem!!!
-Megérdemelted.-mondta gonosz mosollyal.
-Haladj!Haza akarok menni aludni.
-Lusta disznó!
-Ez van ezt kell szeretni. Na hamar kezd el felvakarni magad a lépcsőről,mert  ha nem sietsz, itt hagylak.
-Jól van már!!Bunkó!
Miután össszevakartam magam a lépcsőről,elindultunk a szekrényekhez. A szekrények előtt,volt egy folyosó. AZ a bizonyos  folyosó.Amihez  oly sok emlék fűz.
-Bárcsak...-kezdek bele megtörve a csendet.-Bárcsak mégegyszer láthanám "Furi hajút".
-Ja...az jó lenne.Legalább megtudom, hogy mit értesz "furi haj" alatt.-mondja kicsit ironikusan.

Ez lett volna az első rész!Köszke hogy elolvastad!😘