4. fejezet - Egy új út kezdetei

47 0 0
                                    

Visszaérve a vállalathoz mindenki csodálkozva kérdezte, hogy merre járt az éjjel Vegita, hiszen még tegnap este látták elindulni a szobájába lefekvéshez, majd csak most látják újra. Vegita rettenetesen másnapos volt, ezért hirtelen csak ennyit tudott mondani.

-Van nekem is magánéletem, nem kell mindig a nyomomban lenni, szerintem meg tudom védeni magam.

-Hidd el nem téged féltünk hanem a többi embert....Meg amúgy is bűzlesz a piától, és látszik rajtad, hogy milyen másnapos vagy. Ez neked a magánélet, elmégy este és teljesen leiszod magad...szép mit mondjak!- Oktatja ki Bulma.

-Tudod ha már más nem hajlandó még rám sem nézni, nem hogy kommunikálni, akkor valahogy nekem is élnem kell!

-Nem tudom mi bajod, most is veled beszélek! Menjél azonnal fürödni!

-Tch... jól van.

Majd Vegita elment megfürdött, evett és lefeküdt egy kicsit pihenni. Kis idő után Bulma kopogtat az ajtaján.

-Kivagy!

-Bulma.

-Gyere! Mit szeretnél!

-Beszélni szeretnék veled a történtekről.

-Mit szeretnél, te le se szarsz már vagy két hete én meg elmentem az este más társaságot keresni, aki legalább beszél velem. Ennyi.

-Jól van, most rádöbbentem arra, hogy nem mehet ez így tovább, hiszen nekem szükségem van rád....vagyis akarom mondani az egész világnak. Ki fogja megvédeni a világot a közelgő veszéllyel szemben?

-Ott lesz neked a te istenítő Kakarottód, majd ő megint megment mindent.

-Ne butáskodj ugyan úgy szükség van rád is.

-Meg egyébként is nem érdekel engem a ti Földetek, nincs engem mi kössön sehova. Nekem mindegy, hogy én hol vagy kivel élek, hiszen nekem nincsen semmim és senkim. Egyedül a harci erőm, tudásom és a népem iránti büszkeségem van. Ezért akarok én lenni a világon a legerősebb, hogy nekem ennyim legyen. Érted, ezért nem érdekel engem a te világod!

-Vegita nem akarom, hogy ez így legyen. Megígérem neked, hogy itt mindig otthonra találsz nálunk, és nekünk itt fontos leszel mindig.

-Tch

Majd Bulma kifordult a szobából, és bezárta maga után az ajtót. Vegita meg örült magának, hogy ezeket a szavakat hallotta az imént, és ezen boldogság közben el is aludt. Másnap korán kelt, mivel be kell pótolni a kimaradt edzést. A hosszú edzéssel teli nap után minden önbizalommal telve elindult Bulma laborja felé. Odaérve határozottan belép majd ezt mondja:

-Bulma! Szeretném ha eljönnél velem egy kis sétarepüléshez, majd közben piknikeznénk is egyet.

-Jól van Vegita. Mit szólnál a holnap estéhez?

-Részemről megfelel!

-Jól van, akkor holnap este jövök érted, és kérlek készülj valamivel a piknikhez.

-Oké, már alig várom.

Hamar el is jött a másnap este. Vegita izgatottan készült már az estére, mint egy kisgyerek, aki már várja a karácsony reggelt, hogy ajándékot bonthasson. Fel is öltözött számára úgy gondolta randihoz megfelelően egy farmerba és egy fehér ingbe, és elindult Bulma szobája felé. Odaérve Bulma már várta. Mielőtt kopogni tudott volna, már ajtót nyitott neki. Felvett egy csinos kis ruhát, a piknik kosár pedig már elő volt készítve neki, benne egy kis eperrel, csokival és pezsgővel.

-Jó estét Vegita! Szép esténk van nem igaz.

-Jó estét! Igen szép, indulhatunk?

Majd kimentek az épületből, ahol Vegita azonnal felkapta Bulmát és egyenesen a város fölé emelkedtek, majd onnan kezdték meg az esti kis túrájukat.

-Gyönyörű a kilátás, csodás csillagos és tiszta az ég ma este.

-Tudod, szerettem volna megmutatni neked mit is látok minden alkalommal amikor a város fölé szállva közlekedek.

És abban a pillanatban Vegita szorosabban ölelte meg Bulmát. Rövidesen megérkeztek és előkészültek a piknikre. Iszogattak eszegettek egy kicsit, majd lefeküdtek egymás mellé a csillagokat nézegetni.

-Örülök, hogy végül eljöttem veled ma este.- Mondja kedves hangon Bulma.

-Én is örülök neki, hogy így gondolod, mert kerestem a megfelelő időpontot ahhoz, hogy elmondjam neked, hogy egyszerűen magával ragad a személyiséged és a kinézeted is egyaránt. És én lennék jelenleg a legboldogabb, ha a barátnőmnek nevezhetnélek!

Majd Bulma ezeket a szavakat hallgatva odahajolt Vegitához és megcsókolta. Hosszú, forró és szenvedélyes csók volt ez. Közben szorosan egymáshoz ölelték egymást. A csókok végeztével Bulma így szólt:

-Vegita én is pontosan ugyan olyan boldog lennék, mint te. Szóval a válaszom igen leszek a barátnőd.

Vegita boldogsággal telve, de nem csak a hallottak alapján, hanem a pezsgő mennyiségi bevitelétől, így válaszolt:

-Örülök, hogy te is így szeretnéd!

Még elidőztek a parkban még egy kicsit heves csókok és ölelgetések közepette, majd elindultak lassan hazafelé, ahol még mind a ketten a saját szobájuk felé vették az irányt. Másnap reggel a folyosón találkozva Vegita kicsit zavarban, de a szokásos magabiztossággal kérdezte:

-Ugye a tegnapi nap valóság volt, és nem egy álom?

-Igen, minden pontosan úgy történt minden ahogy emlékszel rá. Vagy legalábbis nagyon remélem, hogy jól emlékszel.

Adott egy puszit Vegitának, és elindult az aznapi teendőihez. Nem is kellett több Vegitának, ő is elindult az edzőterem felé, de most a szokásosnál is peckesebben ment, mert ő végre úgy érezte, hogy révbe ért, így már csak egy feladat maradt a számára az, hogy az univerzumban a legerősebbé váljon.

Dragon Ball - A Büszke Harcosحيث تعيش القصص. اكتشف الآن