Kapufa és öngól M.G.C. ¢BEFEJEZETT¢

9. rész

Végre itt a hétvége. Mike és Luke akár mikor megérkezhetnek. Ma szombat van, a fiúk teknap haza mentek, összepakolni a maradék holmijukat, és ma jönnek vissza. A ház csillog-villog, a szobák berendezve, kaja rendelve, ami épp hűl, és filmek, társasok, kártya bekészítve, biztos ami biztos. Csengettek. Nagy vigyorral az arcomon siettem, az ajtóhóz, amit ki is nyitottam. Ott állt a négy fiú, Michaellel legelől, aki kitárt karokkal állt, szintén hatalmas vigyorral az arcán. Mosolyogva öleltem át, amit ő egyből szorosan viszonzott.
- Szia. - súgta.
- Szia. - súgtam.
- Istenem, de rég vártam erre! - szorított ölelésén
- Hé, Mike, ne sajátítsd ki Roxit! Én is meg akarom ölelgetni! - jött oda Luke, megpróbálva, lehámizni rólam Mike karjait, több kevesebb sikerrel. De Mike csak még szorosabban ölelt, arrébb sétálva, ezzel majdnem elesve.
- Nem, ő most az enyém! Hónapok óta várom az ölelését, és most egyhamar, nem engedem el! - nyújtotta ki a nyelvét, gyerekese. Mindeközben Ash és Cal bevitték a cuccaikat a lakásba.
- Mike, gyere mostmárt, menjünk be. Kezd hűlni a levegő. - mondtam megpaskolva kicsit a hátát.
- Csak még egy kicsi. - suttogta. Már Luke is bement, csak mi álldogáltünk kint.
- Gyere, bent os kapsz majd még öleléseket! - húzódtam el tőle. - Na meg, Lukenak is lógok eggyel! - mosolyodtam el.
- Oké! - bolintott ő is mosollyal az arcán.
- Na gyere, van bent pizza! - fogtam meg csuklóját, majd elkezdtem befele húzni. Mikor meghallotta a pizza szót egyből csillogni kezdtek a szemei, amint csak kuncogni tudtam. Olyan jól telt az est. Majdnem hjnali 4-ig fentvoltunk. Társasoztunk, filmeztünk, kajáltunk és ehuez hasonlók. Sokmindent megtudtunk egymásról. Mint például, hogy Luke és Calum ismerik egymást a legrégebb óta, és emiatt ők is kötődnek egymáshoz a legjobban. Másnap valamikor 12 és 1 között keltek a fiúk. Én már 10-kor fentvoltam és elkezdtem reggelit csinálni. Mivel kint csúnya vihar tombolt az éjjel, most eléggé lehűlt az idő. Rajtam például egy hoaazú melegítő és egy csíkos hosszúujjú volt, lábaimon pedig az unikornisos mamuszom.
- Jóreggelt Mike! - köszöntem a kómás fiúnak.
- Neked is! - mondta ásítva.
- Meleg szendvics és forrócsoki. - mondtam miközben leraktam elé a tányért és a cicás bögrét.
- Egy angyal vagy! - vette kezébe a kaját. Én csak elmosolyodtam, majd megindultam felkelteni a többieket. Calum már ébredeztett mikor bementem hozzá, így őt csak leküldtem kajálni. A másik két fiú viszont csak a kaja szóra kapták fel a fejüket. - Pasik. - Sóhajtottam magamban. Épp mosogattam mikor megcsörrent a telóm. Jack volt az.
- Hali J. mondd! - vettemfel a telót, moután megtöröltem a kezem.
- Csá! Ma kimegyünk Jakobbal, Hanryvel, Juniorral és Fredivel a pályára. Jöhetnél te is! Hozd magaddal a srácokat is. Jakob mondta hogy most 4 pasival laksz együtt. - szólt bele ő is, a végét kicsot perverzre véve
- Perverz disznó! - nevettem. - De megyünk! - tettem hozzá. - Mikorra?
- Hát, akár most is indulhattok, mi már itt vagyunk.
- Oké, olyan fél óra és ott leszünk!
- Oké várunk! - ezzel le is tettük. Amúgy Junior Jack iker tesója. És azért hívjuk Juniornak, mert ő született később. Az igazából úgy volt, hogy Cecilnek majdnem éjfélkor indult meg a szülés, és Jacke született Február 5.-én, Jhony, azaz Junior pedig 6.-án. Érdekes eset ugye?

2020.12.25.