Ki Hitte volna?-H.S ff

5.Fejezet

-Hogy is volt az. Ha valaki késik az kikap-mosolygott rám Harry mikor késve érkeztem meg a megbeszélésre.

Szemet forgattam majd levágódtam az egyik székre.Ebben a pillanatban pedig elkezdtük kidolgozni a tökéletes tervet.Legfőkébb Harry és én jártattuk a szánkat de természetesen a többiek véleményét is meghalgattuk a dologról.

Mindent apró részletet átbeszéltünk szóval iszonyatosan remélem,hogy nem szúrja el senki és minden rendben fog menni majd azon a napon.

Megvártam még mindenki elhagyja a termet így én mentem ki legutoljára.
Vissza ballagtam a házunkhoz.Csak arról álmodoztam,hogy végre vegyek egy gyors zuhanyt és bedőlhessek az ágyba.Felvánszorogtam az emeletre majd el a szobámig.Ledobtam a cuccaimat a kezemből. Fehérneműs fiókomat kinyitva kezdtem tiszta darab után kutatni mikor egy apró fehér cetlit véltem felfedezni...Mi a? Ezt nem én raktam ide az is biztos.
Megfogtam majd megnéztem,hogy mi áll rajta.

,,Gyere ki kilenckor a padokhoz mutatni akarok valamit xx H,,

Először ajkaim fel felé görbültek.Mivel a tudat,hogy megint kettesben leszünk elinditott valami féle bizsergést a testemben.De szépen lassan eljutott a tudatomig,hogy ezt a cetlit melyik fiókomba rejtette el.Mosolyom azonnal lefagyott az arcomról.

Dühösen rohantam le a nappaliba. Nem volt mindenki itt de sebaj. Kinyomozom én.
-Melyikőtök volt?-kérdeztem higgadtan. Lucy rám nézett
-Mivan? Angel beszélj érthetőbben-ráncolta össze homlokát.
-Melyikőtök engedte be nem csak a szobámba hanem a házba is Harryt-Emeltem fel a hangom. Szemem sarkából láttam amint Sophia az üdítőjét félre nyelve kezd el köhögni. Nyakát behúzta majd a tekintetem kerülve szűrcsölgette tovább a dobozos italát. Nem is lehetne ennél feltünőbb

Egyszerűen majd' szét csattantam.Több ponton is megsértették az elveimet.Elöször is utálom mikor valaki helyettem szervezkedik.Másodszor utálom ha a cuccaim közt turkálnak és végül farkasok nem léphetik át a házam küszöbét.Mindennel tisztában voltak a többiek és mégis valaki beengedte őt. Sejtésem szerint ez a valaki nem más mint Sophia.

-Te beengedtet Harryt a szobámba?!-Kibáltam rá.
-Ugyan Angel nem csinált semmit. Nem kell ennyire felkapni a vizet-forgatta meg szemeit.
-A fehérneműs fiókomban túrkált. Még az is lehet,hogy elvitte az egyik bugyimat magával szuvenír ként-nevettem fel erőltetetten.
Sophi nem válaszolt erre semmit.

Megfogtam magam és vissza siettem a szobámba.Hajamba bele turva dobtam le magamat az ágyra. Idegesen megdörzsöltem az arcom. Nem tudtam mit tehetnék. Styles egyátalán nem érdemli meg hogy ezek után elmenjek vele bárhova is. Még is kiváncsi voltam hogy mit akar mutatni. Kicsit még fontolgattam magamban a dolgot majd. Idegesen sóhajtva a fürdőszoba felé vettem az irányt. Nem időztem sokat a zuhany alatt hiszen nem akartam késni. Már csak azért is,hogy előbb megmondhassam neki a magamét. Egy büdös,nagy pofonnal fogom üdvözölni.

Egy egyszerü farmer nadrágot vettem fel egy sima bő pulcsival. Nem akartam ki öltözni,kérlek még mindig egy erdőben vagyunk. Hullámos szöke hajamat felkötöttem hiszen utáltam mikor ki volt engedve. Nagyon melegít és mikor arcomba hullik rettenetesen idegesít. Ennek ellenére semmi kép sem vállnék meg tőle

A lépcsőn sietve szaladtam le. Cipőmet magamra rángattam.Lányok közül páran minden tudóan rám mosolyogtak ami miatt picit összezavarodtam. Ezek tudnak valamit amit én nem. Jelenleg nem volt időm erre nagyobb időt szentelni. az ajtót feltépve léptem ki a házból.

Harry csak ugyan ott állt a ház előtt így az az apró gondolat-hogy átver-kiillant a fejemből.
Magabiztos léptekkel indultam meg felé és csak úgy ahogy elterveztem. Kezem csattant az arcán
-Egy büdös rohadék vagy Styles-mondtam
Pervez mosollyal a fájó területre rakta a kezét.
-Nagyon tetszet a vörös csipkés alsó neműd.Talán most is azt viseled?-mondatára elképedtem. Hogy lehet valaki ennyire pofátlan?
-Kérsz az arcod másik felére is egyett?-Emeltem fel a tenyerem.Maga elé rakta kezeit védekezés képpen
-Harapós kedvedben vagy baba-cukkolt