𝑳𝒐𝒗𝒆 𝒂𝒕 𝒇𝒊𝒓𝒔𝒕 𝒔𝒊𝒈𝒉𝒕 ( ÁTÍRÁS ALATT )

35. Rész ~ Hoztam neked valamit

Sophie szemszöge

A telefonom szűnni nem akaró rezgésére ébredtem fel. Morogva fordultam át a másik oldalamra,és csukott szemmel próbáltam meg kitapogatni,hogy hol van a zaj forrása. Mikor megtaláltam,arcom elé emelve próbáltam egyszerre leolvasni az időt,és a nevet is. Szinte azonnal kipattantak a szemeim,mikor megláttam,hogy még csak éjfél múlt két perccel,és az ébresztőm Zack volt. Lerúgtam magamról a takarót,és miközben kimentem a folyosóra,rányomtam a zöld ikonra.

- Zack miért hívsz ilyenkor? Baj van? - húztam be magam után az ajtót,nehogy Liam felébredjen

- Boldog születésnapot Sophie. - aggódásommal nem törödve kiáltott bele a telefonba,mire azonnal elemeltem azt a fülemtől

- Te idióta,azt hittem,hogy történt veled valami. - morogtam

- Ilyenkor általában azt szokták mondani,hogy köszönöm,de nem lepődök meg rajta,hogy te ilyen formában fejezed ki a köszöneted. - hangján hallottam,hogy vigyorog

Egy sóhaj tört fel belőlem,kedvem támadt elküldeni őt a melegebbik éghajlatra,de mégse tettem,mert jól esett,hogy felhívott. Annak ellenére is,hogy a frászt hozta rám.

- Köszönöm,Z. - mosolyodtam el

- Végre. Ilyen nehéz volt kinyögni? - kötözködött továbbra is

- Ami azt illeti igen,mert szívesebben küldenélek el a picsába,amiért felkeltettél,és halálra rémisztettél.

- Nem tehetek róla,hogy ilyen ijedős vagy.

- Nem vagyok ijedős,de fordított esetben te is így reagáltál volna. - forgattam meg a szemem

- Lehet. - szinte láttam magam előtt,ahogy hanyagul megvonja a vállát - Viszont most mennem kell,majd később még beszélünk,szia.

Válaszomat meg se várva bontotta a hívást,mire homlokráncolva meredtem a képernyőre,ami pár másodpercen belül elsötétedett. Megráztam a fejemet,és inkább visszamentem a szobába,mielőtt valakit még tényleg felkeltenék. Óvatosan másztam vissza Liam mellé,és amilyen szorosan csak tudtam,hozzá bújtam.

》》》》

Legközelebb mikor felébredtem,már egyedül voltam a szobában,amin eléggé meglepődtem,mert általában Li alszik tovább,és nem én. Az órám felé fordulva jöttem rá,hogy ismételten sikerült végigaludnom a fél napot,ugyanis dél múlt három perccel.

Még kissé kómás állapotban rúgtam le magamról a takarót,de ez nem akadályozott meg abban,hogy eltaláljak a fürdőig. Valamennyire sikerült felfrissítenem magam,de a teljes éberséget,majd a kávém elfogyasztása után fogom elérni. A lépcsőn lefelé menet azon tűnődtem,hogy vajon milyen sűrgős dolga lehetett Zacknek,amiért rámcsapta a telefont.

- Jó reggelt. - köszöntem anyunak,mikor beléptem a konyhába - Többiek?

- Neked is,Csipkerózsika. - nézett rám válla felett - Apádnak ki kellett mennie az egyik építkezésre,Liam csak annyit mondott úgy húsz perce,hogy majd jön,a húgod pedig kint játszik Lokyval.

Bólintottam ezzel jelezve,hogy felfogtam amit mond,majd miután elkészült a koffein bombám,helyet foglaltam az asztalnál. Arcomat a bögre fölé tartva élveztem,ahogy a meleg gőz felmelegíti a bőrömet.

- Ahhoz képest,hogy későn keltél fel,nem vagy valami kipihent. - fordult felém egy pillanatra

- Zack miatt van. - horkantottam fel - Éjfélkor felhívott,és miután rámcsapta a telefont,elég nehezen tudtam visszaaludni.