Csak ő és én. Ülünk Némán kéz a kézben. Szeretve őt mint soha senkit. Hiányzik, hisz felejteni nem tudom óceán kék szemeit. Oh ha csak egyszer újra érinthetném s ölelve csókolhatnám ajkát. Boldog lennék s boldogan halnék. Utolsó lélegzetemmel írom e szöveget. S utolsó vercseppeimmel pecsételem rá nevemet. Hianyzol kicsim. Napról napra jobban. én várlak majd a menyország kapujában hisz a sors úgyis hozzám sodor majd. Hiányzol. Es fogsz is mig világ a világ . Míg életem el nem veszi a rút halál.
