22.《 az a bizonyos majdnem》

5.5K 148 49
                                    

Hangos kacagás ébresztett fel az édes kis álmomból. Felnyögtem majd oldalra fordultam. Megint nevetés. A párnámat tettem a fejemre. Megint nevettek.

- Csss- rugdolóztam. Megint nevetés. - Csssssss- nyitottam ki egy kicsit a szemem.

Sandra nevetett valakivel az ajtó előtt ezt onnan tudom hogy  résznyire volt kinyitva az ajtó.

- Többét nem alszol itt!- üvöltöttem ki.
Felkeltem majd kimentem az ajtón.

Nath állt ott. Engem nézett. Az öltözékem egy sima rövidnadrág amiben aludtam és egy felső.

- Még kiesik a szemed- löktem arrébb..igen reggel nos... arrogáns vagyok.

Hátam  mögött felnevetett Sandra. Picit elkezdtem én is mosolyogni. Kivettem a hűtőből a kávémat amit még vasárnap vettem. Elkezdtem iszogatni közben leültem a kanapéra.

- Hé Nancy!- kiállított fel Sandra.

- Hm?- néztem hátra

- Ma Nathannel megyünk- mondta miközben Nathre nézett.

- Oh én nem tudok menni vele- játszottam el a sajnálkozást. Kérdő pillantásokkal díjazta ezt Sandra. Nath pedig automatikusan rám nézett csodálkozva. - Mivan? Liammel megyek- mosolyogtam. Tudom hogy ez megőrjíti Nathant de azért csinálom.

Sandra vett egy nagy levegőt majd elkezdett kuncogni. Leesett neki a szitu.

- Okes csajszi! De nem akarok nagynéni lenni- kacsintott.
Felnevettem majd válaszoltam. 

- Az meg várhat!-

Felpattantam majd elmentem öltözni. Egy világos kék farmert húztam fel meg egy fekete pulcsit. A hajam megfésültem  majd copfba kötöttem fogat mostam, arcot majd kis smink és mentem is le. Gyors készülődés volt. Na jó ez az egész  így 1 órán át tartott. Így késésben voltam.

Ahogy vettem fel a cipőt kopogtak.

- Gyere- ordítottam. Kinyílt az ajtó majd egy levendula illatú füstölőt éreztem. Mi a franc?
Megfordultam majd szembe tálaltam magam azzal a nővel. Igen azzal. - Elvira- üdvözöltem.

- A gonosz erők!- ordítozott.

- Oké. Nyugondjon le- csititottam.

- Magába rossz van! Ördögűzést  kell végezni!- állt fel a konyha pultra.

- Szálljon le kérem!- mondtam amjd a telefonomon elkezdtem tarcsazni Sandrát. Elsőre fel is vette.

- Gyertek most haza! Elvira ittvan- momdtam mire Sandra nevetni kezdett.

- Fordulj meg! Elvira a háznál - röhögött Sandra. Hallottam ahogy Nathan is nevetni kezd. Leraktam a telefont és vissza néztem a nőre.

- Bocsánat de maga hova valósi?- próbáltam vele beszélni, de nem válaszolt. Azt mondogatta hogy
" démon ". Lassan kinyitódott az ajtó és belépett rajta Sandra és Nath. A barátnőm már szinte sírva nevetett mikor meglátta a nőt.

- Kérem távozzon- mondta Nathan. A hangját ahogy meghallottam kirázott a hideg.

- Távozz DÉMON- Üvöltötte a nő.

- Elkezdih tahvozh- röhögött Sandra. Csengettek mire picit összerezzentem.

Intettem, hogy én majd elintézem. Az ajtóhoz mentem majd kinyitottam.

- Szia, csajó- húzott ölelésbe. .

- Szia- mosolyogtam.

- Na miz- lepett beljebb de meglátta a nőt. Felröhögött- Mi a fasz? Egy elmegyógy intézetben laktok?- nevetett.

Bátyám Legjobb HaverjaWhere stories live. Discover now